Üzenetek [antikvár]

A gyereknevelés a pedagógia örök kérdése: Vajon azért lett olyan felnőtt a kisgyerekből, mert neveltük őt, vagy azért, mert nem? És ráfoghatunk-e mindent a körülményekre? Ha valaki veszi magának a fáradtságot, és végigolvassa ezt a kötetet, egyre inkább az lesz a meggyőződése, hogy az ember mégis csak maga irányítja a sorsát - a körülmények és a véletlenek ellenére is. Jelli Magdolnának, az Önálló Élet Egyesület vezetőjének ötlete volt a könyv. Megmutatni mindenkinek - sorstársaknak és épeknek -, hogy önállóan és önrendelkezően kerekes székben is lehet élni. A kötet minden szereplőjének élete ezt bizonyítja. Ki előbb, ki később, de a maga kezébe vette sorsának irányítását. Azért születtek ezek a beszélgetések, hogy másoknak már könnyebb legyen, hogy higgyenek saját magukban. Ez az egyik és legfontosabb üzenete a könyvnek. A második nem kevésbé fontos: csökkenteni azt a távolságot, ami a kerekes székesek és az épek között van, és aminek megszüntetése az épeken múlik. Megértéssel, rámpák, kapaszkodók, szélesebb folyosók és minden más építésével, ami az önálló élethez kell. Van még egy harmadik is, de ez már csak a szerkesztés közben derült ki számomra: az, hogy milyen keskeny az a mezsgye, ami az épek világát elválasztja a kerekes székesekétől. Elég egy rossz mozdulat, egy figyelmetlen autós...