Bővebb ismertető
ELŐSZÓ AZ I. KIADÁSHOZ
Tankönyvünk megírásánál bizonyos fokig szakítottunk a magyar szülészeti tankönyvírás hagyományaival. Könyvünk terjedelme — első megtekintésre is — kisebb a megszokottnál. Ennek csak kisebb részben oka az előre megszabott terjedelem, nagyobb részben az a meggyőződésünk, hogy éppen a tankönyvírás szempontjából a kevesebb sokszor több.
Az egyes kérdések kifejtése során elhagytuk azoknak az elméleteknek a felsorolását, melyek már megdőltek, de kerültük azoknak az elméleteknek tárgyalását is, amelyek, ha nem is dőltek meg, nem bizonyíthatók és ezért nem elfogadottak. Kerültük az irodalmi adatok és az egyes szerzők nevének bő felsorolását, az utóbbiak közül csak azokat említve, akiknek nevéhez a szülészet fejlődésében valóban maradandó alkotás fűződik.
Nagy súlyt helyeztünk arra, hogy könyvünkben a szülészet problémáinak lényeges, gyakorlatilag fontos és ezért nélkülözhetetlen részleteit tárgyaljuk, elhanyagolva az irodalmi ritkaságszámba menő vagy a gyakorló orvos számára fölösleges jelenségek, szövődmények stb. ismertetését. Eddigi tanári működésünk tapasztalatai álapján ugyanis arra a következtetésre kellett jutnunk, hogy az orvostanhallgató a tárgya tanulása közben a sokszor jelentéktelen részletek útvesztőjébe kerülve nem tudja megítélni, mi a gyakori és mi a ritka, mi a fontos és mi a lényegtelen.
Összefoglalva, könyvünk megírásakor azt a célt tűztük magunk elé, hogy a szülészet tudományának tárgyi ismeretein kívül a szülészeti gondolkodásra tanítsuk meg az orvostanhallgatókat és ne elavult, többé-kevésbé válószínűtlen, de a gyakorló orvos számára mindenképpen felesleges irodalmi adatok halmazával zavarjuk meg azt a tiszta képet, amely a szülészeti működéshez a gyakorló orvos számára is nélkülözhetetlen.
Reméljük, könyvünk a kitűzött célt híven fogja szolgálni.
Az egyes fejezetek végén közölt irodalmi adatok azokat a közleményeket tartalmazzák, amelyeket az illető fejezet megírásához forrásmunkáinkon kívül felhasználtunk. A könyv egyébként elsősorban saját tapasztalataink alapján készült és minden kérdésben azokat az álláspontokat tükrözi, mélyeket a mai magyar szülészet váll magáénak. Ez álláspontok kialakulásában már jelentős része van a szovjet orvostudománynak, melynek eredményeire a megfelélő részleteknél hivatkozunk. Egyébként „A szülészet tankönyve" megírásánál az alábbi főbb forrásmunkákat használtuk fél:
Browne: A terhes és gyermekágyas nő védelme. London. 1947.
Bumm: A szülészet alapjai. Wiesbaden. 1902.
Kovács: Gyakorlati és műtétes szülészet. Debrecen. 1943.
De Lee-Oreenhill: A szülészet elmélete és gyakorlata. Philadelphia. 1948.
WMmB,