Sérültek korszerű gyógyítása [antikvár]

A sérültek és sebesültek komplex funkcionális kezelése a Szovjetunióban kidolgozott és jól bevált gyógyeljárás, nálunk mindössze másfél esztendeje vált ismeretessé. Ezt a kezelési rendszert Magyarországon B. V. Petrovszkij professzor kezdeményezésére és irányítása mellett 1949 decemberében a Budapesti Orvostudományi Egyetem III. sz. sebészeti klinikáján vezettük be és hatásosságáról több mint 2000 sérült, illetve sebészeti beteg kezelése során győződtünk meg. Komplex kezelésen a szervezet működési zavarainak megszüntetése érdekében bevezetett különféle általános és helyi gyógytényezők tudományosan megalapozott rendszerét értjük. A komplex kezelés azt jelenti, hogy a sérültek gyógyításában, egymás mellett vagy egymás után igénybe vesszük mindazokat a tényezőket, amelyek az anatómiailag és funkcionálisan minél gyorsabb és minél tökéletesebb gyógyulást biztosítják. A komplex kezelés összetevői: a sebészeti ellátás, a gyógyító testnevelés, a fizikális és a munkatherápia. Amikor a sérültek komplex funkcionális kezeléséről beszélünk, ezzel hangsúlyozzák, hogy a kezelésben előtérben állnak azok az elemek, amelyek a sérülést követő működési zavarokat megelőzik vagy megszüntetik és amelyek így a sérült szervezetet újból működésképes, munkaképes egységgé teszik.