Virrasztok a világ felett [antikvár]

Köszönöm: a bizalmat, a hitet, a szeretet, amit az emberektől kaptam. Ha ők nem jöttek volna hozzá, ma nem lehetnék az, aki vagyok. Köszönöm a bizalmat, mert akkor is jöttek, amikor a tudásom még jóval kisebb volt, mint ma. Nekik köszönhetem a fejlődésemet, hiszen ők adtak újabb feladatokat és újabb kihívásokat azért, hogy segíthessek. Sokszor csak átvirrasztott éjszakák után találtam meg, illetve kaptam meg számukra a megoldást. Így tanulhattam és fejlődhettem az ember javára, hasznára.