Bővebb ismertető
A madár, aki nem ismerte a repülést
A madár, aki nem ismerte a repülést
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy feketerigó, aki egy magas fának a lombjai között a fészkében lakott. Amióta csak kis fióka volt el sem hagyta a fészkét. Nem ismerte a repülést, mert az anyja még fióka korában kirepült a fészekből, hogy eleséget hozzon és azóta sem tért vissza. Senki sem volt, aki megmutathatta volna neki mi az a repülés, így soha nem is tanult meg repülni. Mivel a lombkorona sűrű volt, ezért nem látta a körülötte terjeszkedő hatalmas erdőt sem. Azokból a magvakból, kukacokból és rovarokból élt, amik véletlenszerűen estek a fészkébe. Számára a világ a fészek közvetlen környezetéből állt. Soha nem látott más madarakat, csak a hangokat hallotta a fa koronájáról túl. Neki ez volt minden, amit ismert, így nem is vágyott másra, mint a napi betevő magokra, kukacokra és rovarokra, amikből volt bőven a sűrű lombkorona alatt.
Történt egyszer egy nap, hogy a sűrű lombkorona közé tévedt egy másik feketerigó. Leszállt a fészek melletti ágra és csak nézte a fészekben megbúvó, repülésre képtelen rigót. ¦i
- Hát te ki vagy? - kérdezte a fészekből félénken kikukucskálva a röpkételen rigó.
- Rigó vagyok, csakúgy mint te és eltévedtem ebben a hatalmas erdőben. - felelte az új jövevény. - Nem tudnál segíteni és útba igazítani engem?
- Ütba igazítani? - kérdezte meglepődve a fészekben ülő rigó. - De hát nem érdemes sehová menni innen, hiszen megvan itt minden, amire szükséged lehet.
- Ne viccelj velem! - felelte a másik rigó meglepődve. - Egy végtelen erdő és egy hatalmas világ van a fád lombján túl.
- Te ne viccelj velem! - kontrázott a fészekben ülő rigó. - Nem hiszek neked! Nincs ezen a helyen kívül az ég világon semmi. Én már csak tudom, mindig is itt éltem és soha nem is voltam máshol.
- A bolondját járatod velem. - mondta mérgesen a másik rigó, azzal felröppent és egy szempillantás alatt eltűnt a fa lombkoronáján túlra.
F? I. ?!
r' 11
l'tY
!