2020 - A felemelkedés éve [antikvár]

A Két FiúVolt egyszer hol nem volt egy gazdag parasztember és annak két fia, Tamás és Mihály. A parasztember egész életében keményen dolgozott, ezért takaros földet birtokolt. Minden félretett vagyonkáját visszaforgatta, hogy a kis gazdaság, amit felépített biztosítsa a megélhetést neki és két fiának. A feleségét korán elveszítette, ezért a két félárván maradt fiúnak hamar meg kellett tanulnia hogyan gondoskodjék magáról. Mikor a parasztember megöregedett és érezte, hogy közeleg a halála órája magához hivatta a két fiút.-Rátok hagyom a földbirtokot, osztozzatok rajta igazságosan fele-fele alapon! Gondoskodjon rólatok és jövendő családotokról méltó módon! - azzal lehunyta szemét és magukkal vitték a lelkét az Angyalok.Tamás és Mihály mindketten tudták, hogy milyen kemény munkát jelent majd az örökségük. Mihály már azelőtt is szorgalmasan dolgozott a földön, akár két ember teljesítményével is felért a munkája. Tamás azonban jobb szeretett már gyermekkorában is az erdő szélén tekeregni, nem fűlött a foga a munkához. Fogadást ajánlott hát Mihálynak, hogy megméretessék melyikük hogyan boldogul.-A földünk megér vagy ezer aranyat is! - mondta Tamás - Én eladom a rám eső részt, az ötszáz aranyból az életem végéig is vígan megélek. Meglátjuk három esztendő múlva melyikünk hogyan boldogul.Mihály beleegyezett a kihívásba. Tamás eladta hát a részét ötszáz aranyért, Mihály pedig megtartotta a részét. Tamás nagyvilági életbe kezdett. Szép ruhákat és házat vásárolt. Folyt a bor szinte minden nap estétől pirkadatig. Közben Mihály megházasodott és született három fia. Szorgalmasan dolgozott, de neki és a családjának nem ment olyan jól a sora, mint az idősebb testvérének. Hosszú aszály köszöntött a vidékre, kevés volt a termés. Ami megmaradt az is rossz minőségű volt. Alig maradt nekik mindennapi kenyérre való. Bánta is már, hogy nem adta el ő is a földet, ahogy Tamás tette, abból legalább jó dolguk lett volna.