Álomnapló [antikvár]

BevezetőAlmaink részletes feljegyzése és összegyűjtése sokat segít abban, hogy könnyebben értelmezhessük aktuális élethelyzetünket, érzéseinket, lelkiállapotunkat. Ez a napló nem álmoskönyv, nem ad értelmezéseket, vagy megfejtéseket álmainkhoz. Csupán segédeszköz, amelynek segítségével egyszerűbbé válhat álmaink lejegyzése, megőrzése és önmagunk számára való értelmezése.Álmaink a mindennapi események, történetek, az érzéseink, vágyaink, lelkiállapotunk feldolgozásairól szólnak. Olyan nem tudatos tartalmak kerülnek ilyenkor a felszínre, amelyek sokszor jelképesek, különösek, nehezen értelmezhetőek. Ezekkel az érzésekkel, fantáziákkal, vágyakkal sokszor nehéz lenne tudatosan szembesülnünk. Ebben segít az álommunka. Ezt a fogalmat Sigmund Freud1 vezette be a pszichoanalízisbe. Az álom-munka úgy védi az énünket, hogy különböző mechanizmusok segítségével - mint amilyen a sűrítés, az eltolás - a tudattalan tartalmakat álommá alakítja. A megjelenő, manifeszt" álom a tudatos énünk számára elfogadhatóbbá", kevésbé ijesztővé" változtatja a bennünk zajló történéseket. Például: a betegségtől való szorongásunk áttolódik másra, nem mi, hanem valaki más betegszik meg az álmunkban.Habár az álommunka során a helyszínek, a cselekedetek vagy a szereplők gyakran megváltoznak, mélyebb elemzéssel, kellő önismerettel felfedezhetjük álmainkban az aktuálisan bennünk zajló folyamatokat, pillanatnyi félelmeinket, vagy vágyainkat. Hiszen, mi magunk vagyunk, akik álmodjuk a számunka esetleg idegen, érthetetlen történetet. Az álmokra nem mindenki emlékszik, de mindenki álmodik. Lejegyezni azért is érdemes őket, hogy ne illanjanak, ne felejtődjenek el, és bármikor a későbbiek során, akár több álom együttes végiggondolásával is közelebb juthassunk önmagunk megértéséhez.Hogyan használjuk a naplót?A napló három részre osztja a feljegyezendő álmokat. A legtöbb hely az aktuális álmok lejegyzésére szolgál, majd külön oldalakat kapnak a napló közepe felé azok a régebbi álmok, amelyekre valamiért hangsúlyosan emlékszünk, és ide kerülhetnek a visszatérő álmok is. Végül érdemes lejegyezni azokat a gyerekkori álmainkat is, amelyeket emlékezetünkben őrzünk.Mivel álmaink során sokszor leginkább képekre, érzésekre, hangulatokra emlékszünk, ezért sokat segíthet az is, ha rajzolunk. Ez lehet csupán egy vázlatos rajz is egy tárgyról, arcról, helyszínről. A napló szerkezete lehetőséget teremt mindennek a saját értelmezésére, kommentálására.A könyv végén található táblázatba, pedig felírhatjuk azokat a visszatérő jeleneteket, helyzeteket, helyszíneket, szereplőket és tárgyakat, amelyek több álmunkban is megjelentek, ez szintén segíthet a fontos tartalmak felismerésében és az értelmezésben. Az álomnaplónak tehát a kezünk ügyében, az éjjeliszekrényen a helye, hogy ébredés után gyorsan, és minél részletesebben le tudjuk írni álmainkat. Használjuk, és jussunk közelebb önmagunk megismeréséhez!1 Sigmund Freud Álomfejtés című könyve (németül Die Traumdcutung) 1900-ban jelent meg. Magyarul először 1935-ben adták ki Hollós István fordításában.