Efemeridák 1910-2010 I. [antikvár]

Előszó Az efemeridát a greenwichi 0 órára számították ki, ami annyit jelent, hogy a bolygómozgásokat a naptári nap 0 órájától a következő naptári nap 0 órájáig tünteti föl. A könyv második kötetének a végén háztáblázatokat is találunk a 42. szélességi foktól a 60. szélességi fokig, valamint itt találjuk még a Magyarországon a könyv kiadásáig életbe léptetett nyári időszámításokat. Az efemerida első oszlopában olvashatjuk a naptári napok felsorolását, majd ezután következnek a 0 órára feltüntetett csillagidők, majd a Nap, a Hold, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz, a Plútó és legvégül a felszálló holdcsomópont jelzéseit láthatjuk, az alattuk lévő oszlopokban pedig a 0 órára kiszámított hosszúsági adataikat olvashatjuk. Az oszlopokban találkozhatunk még két jelzéssel. A bolygók hátráló mozgását R betűvel, direkt mozgását D betűvel jelzik. A bolygók helyzetének kiszámítása egyszerű aránypárral történhet: 24 óra úgy aránylik a bolygó egész napi mozgásához, mint a születés greenwichi ideje az x-hez. Nézzük ezt egy példával illusztrálva: Egy férfi Budapesten született 1958. június 10-én délelőtt 11 órakor. Ha a Holdját számítjuk ki, a következő problémával kerülünk szembe. A Hold 26 fok 23 perc Halak, 10-én 0 órakor. 11-én 0 órakor a Kos 8 fok 12 percén láthatjuk. Ahhoz, hogy a 8 fok 12 percből levonjuk a 26 fok 23 percet - tehát megkapjuk a Hold egész napi haladását - hozzá kell adnunk a 8 fok 12 perchez 30 fokot. A kapott eredmény 38 fok 12 perc, amelyből a 26 fok 23 perc úgy vonható le, hogy a 38 fokból egy fokot percekre váltunk és az így kapott 37 fok 72 percből levonható a 26 fok 23 perc. Az eredmény 11 fok 49 perc. Tehát ezen a napon a Hold 11 fok 49 percet haladt. Az mondtuk, hogy a születés greenwichi idejére kell a Holdat kiszámítanunk, tehát budapesti születés esetén a délelőtt 11 óra