L'Emigrant - A kivándorló I-II. [antikvár]

Prológ US „Tiszta lappal kezdeni Úton vagyok, Tibetbe tartok. Remélem, ha megérkezem, a csend burája alatt minden elrendeződik, és tiszta lappal kezdhetek. A lelkem mélyébe kell ereszkednem, hogy megtaláljam, amit keresek " A dolgozószobám egyik sarkában álltam, és figyeltem a barátaimat. Mozdulatlanul nézték tizenkét éwel ezelőtt Tibetben készített filmemet. Megtaláltam, amit keresek? - kérdeztem magamban. Miután a legszerényebb körülmények között töltött utamról hazatértem Budapestre, tele voltam energiával. Le akartam hántani életemről azokat a külsőségeket, amelyek kalodába zártak és megakadályozták a változást. Felégetni a száraz ágakat, amelyek elvették a fényt az új, üde hajtásoktói. Kitépni gyökerestül mindazt, ami nem igaz, ami nem szeretetből fakad. Hazatérésem után néhány hónappal világra jött Enikő. Valóra vált feleségem legnagyobb vágya. Az addig egyre inkább rutinokba süllyedő házasságunk átlényegült. Csírájába szökkent belső szabadságharcomat elfojtotta a csecsemőért érzett aggódó szeretet. Koraszülött volt. Hetekig még a kezembe sem mertem venni. A negyvenes éveim végére belenyugodtam, hogy nem lesz gyermekem. Nem voltam felkészülve arra, hogy életem középpontjában hirtelen nem én állok többé.