Miért ne lennének mai is csodák? [antikvár]

Marana Tha Sorozat 196. / A ​szerző rácsodálkozik könyvében a világ eseményeire, és természetfeletti fényben látja a hétköznapok történéseit. Legyen szó akár szenvedésről, felszabadulásról, a Titanic elsüllyedéséről… Mindent hittel szemlél. Ugyanakkor rámutat arra is, hogy hit nélkül nem képes az ember felismerni a nagyobb összefüggéseket. Némely helyen humorossá válik az írás, más helyen határozottan felhívja a figyelmünket arra, hogy felelősek vagyunk életünkért és világunkért. A kánai menyegzőre gondolva írja: „A korsókat nekünk kell megtölteni könnyel, verejtékkel, olykor vérrel is. Ami emberi erőnkből telik, meg kell tennünk a cél érdekében… Csak akkor fordulhatunk az Úrhoz, ha magunk részéről mindent megtettünk.” A könyvet tekinthetjük a keresztény világnézet összefoglalásának is. A szerző életének leszűrődött gondolatait olvashatjuk benne. Ez az élet küzdelem volt a hitért (a diktatúra idején), küzdelem a megélhetés (három gyermek felneveléséért), és küzdelem a gonosz támadásaival szemben. Ez a küzdelem győzelemmel végződött. Ajánlom mindazoknak, akik Isten szeretetét, „csodáit” fel akarják fedezni mindennapi életükben. – Katona István atya