Bővebb ismertető
Hátlapján halvány folttal. Védőborítóján karccal.
Miféle útikönyv ez? S tényleg az-e? Hiszen csak egy XVI. századi térkép van benne, nincs benne jó vendéglők listája, s bizony fénykép sem. Mert csak egy bizonyos értelemben beszél a Spanyolország északi részén végighúzódó majd 800 kilométeres útról, amelyet több száz éve emberek milliói tesznek meg, hogy elérjenek a középkor óta az európai zarándokhelyek leghíresebbjéhez, Santiago de Compostelába, Szent Jakab sírjához. Tolvaly Ferenc főhőse a pénzfitogtató, pökhendi luxusszórakozások után, egy súlyos balesetből felgyógyulva méri meg önmagát, képes lesz-e gyalogszerrel megjárni a Santiago de Composelába vezető utat és ott újra találkozni egy alig ismert lánnyal. Nem csak fizikai kihívás ez. A Bibliát kevéssé ismerő, hihetetlen ember számára ez a testi tortúra látomásos, egyben megvilágosító belső úttá válik. A gyerekkora után már majdnem elfeledett nélkülözést, az egyszerűbb világot visszatanuló férfi nagy kalandja is mindez a rendkívül gazdag múltú spanyol földön. S mivel a középkor óta a Camino állomásait jelentő falucskák, kisvárosok képe szinte alig változott, számos legenda, történet elevenedik meg a napi tízenöt órás menetelések alatt egy inkvizíciótól megcsömörlött XVI. századi pap leírásai nyomán, helyenként szürreális elegyet alkotva az önmagát kutató férfi életének, emlékeinek mozaikdarabjaival. Egyedül az úton, amelyen régmúlt és jelen, valóság és fikció megrendítően összekeveredik, mégis közelebb visz az elfogadó nyugalomhoz, a fájdalom, a nehézségek megértéséhez. Az író a valóságban is megtette ezt az utat, s filmesként is megörökítette. Amit azonban most olvasunk, az vérbeli regény, a megtalált nyugalomhoz és szabadsághoz vezető lelki útról, arról a titokról, amelytől a kor embere oly távol szakadt.
Tolvaly Ferenc (Marosvásárhely, 1957. április 12. –) író, filmrendező, üzletember, médiaszemélyiség. Azok közé az írók közé tartozik, akik aktívan részt vesznek mind az üzleti, mind a kulturális életben, de közben tudnak értéket teremteni és maradandót alkotni.
Középiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Gimnáziumban kezdte. Tehetsége korán megnyilatkozott, első verse kilencéves korában jelent meg a Kolozsvári Napsugárban. 1974-ben tizenhét éves korában szüleivel Németországba disszidált, ahol a Kastl-i Magyar Gimnáziumban fejezte be a középiskolát. Az Új Látóhatárban 1975-től jelentek meg versei.1977-től Nürnbergben és Erlangenben folytatott egyetemi tanulmányokat, közgazdaságtant, filozófiát és teológiát hallgatott. 1978-ban Németországban fejezte be első könyvét, amely Benső Végtelen címmel jelent meg Münchenben. 1981-ben nyert felvételt a Müncheni Filmfőiskola, játékfilmrendezői és médiamenedzseri szakára. A Schwäche der Stärkeren (Az erősebb gyengesége) című filmjével 1984-ben Németország képviseletében jelent meg nemzetközi filmfesztiválokon. Ebben az időszakban Münchenben részt vett a Szabadságharcos Szövetség munkájában, mely 1985-ben főtitkárává választotta.
1992-ben megalapította Budapesten az MTM Kommunikáció nevű filmforgalmazó és gyártó céget. Elkötelezett támogatója lett a nemzeti filmgyártásnak és kulturális rendezvényeknek, így a Művészetek Völgyének.
2005-ben megjárta a Szent Jakab zarándokutat. Útjáról filmet forgatott és regényt írt, El Camino – Az út címmel.
2016-ban befejezte családregényét, amit A Zsolnay-kód címmel mutattak be Pécsett.