A tantervi szabályozásról és a bolognai folyamatról 2003-2004 [antikvár]

Fedlapja kopott, volt könyvtári példány.
Immár tradíció, hogy az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) a közoktatási törvényben előírt azon kötelezettségének, hogy évente jelentést tegyen közzé a közoktatás helyzetéről [1993. évi LXXXIX. törvény a közoktatásról 96. § (3) f)] egy olyan évkönyv vagy tanulmánykötet közreadásával tesz eleget, amelynek témáját az adott év legfontosabb közoktatás-politikai kérdései jelölik ki. Ezúttal is így járunk el, amikor a 2003. év legfontosabb oktatáspolitikai döntése, a 2003-ban kiadott új nemzeti alaptanterv, illetve az erre épülő, ennek megvalósulását szolgáló kerettantervek problematikája köré rendezzük a 2003-ról szóló, jelentés" tartalmát. Tekintve azonban, hogy az ún. „tartalmi szabályozás" folyamata - amelyen hagyományosan a tantervi szabályozás folyamatát értik - átnyúlt a 2004. évre, ezúttal nem a naptári év, hanem a téma jelöli ki a kötet határait. S ha már ezen okból át kellett lépnünk a 2004. évre, kötetünkben szükségképpen be kell számolnunk az OKNT pedagógusképzéssel kapcsolatos tevékenységéről, tekintve, hogy a 2004. évnek a felsőoktatás „bolognai folyamat" néven emlegetett reformja volt talán a legizgalmasabb témája. Ami az ún. „tartalmi szabályozás" problematikáját illeti, ennek középpontjában a NAT revíziója, illetve az új és merőben új felfogású NAT vitája állt. Az OKNT-nek a közoktatási törvény 96. § (3) b) pontjában foglaltak szerint egyetértési joga van a nemzeti alaptanterv és a kerettantervek felülvizsgálatakor. Ez azt jelenti, hogy a miniszter a nemzeti alaptantervet csak az OKNT egyetértésével terjesztheti kiadásra a kormány elé. Annak érdekében, hogy az OKNT kellő tájékozottságon alapuló felelős döntést hozhasson, igényt formált arra, hogy nyomon követhesse a NAT revíziójának, illetve az új NAT előkészítésének folyamatát. Ezt a célt szolgálta, hogy 2003. január 16-i ülésén létrehozta a Tartalmi Szabályozást Követő Bizottságát (TSZKB), amely bizottság több alkalommal is tájékoztatta az OKNT-t a munka állásáról, a felmerült vitakérdésekről. (Lásd a Függelékben.) Ugyancsak e bizottság hatáskörébe tartozott állást foglalni a költségvetési törvény keretében elrendelt óraszámcsökkentés miatt szükségesnek ítélt tananyagcsökkentés mechanizmusáról és tartalmáról, illetve tájékoztatást adni erről az OKNT-nek. Míg a költségvetési törvénnyel kikényszerített óraszámcsökkentés tárgyában teljes egyetértés volt OKNT-n belül abban, hogy megengedhetetlennek tartja pénzügyi szabályozással felülírni a szakmai döntéseket, addig a nemzeti alaptanterv beterjesztett tervezete éles és szenvedélyes vitát váltott ki. A vita főbb pontjairól részletes tájékoztatást ad a Függelékben közreadott közlemény az OKNT 2003. október 16-i üléséről. A kötet szerkesztőjének nem feladata a maga álláspontját itt kifejteni. Feladatának tartotta azonban úgy összeállítani e kötetet, hogy az korrekt tájékoztatást adjon az eltérő, illetve egymással vitatkozó nézetekről. Annál is inkább, mert a NAT 2003 körüli vita paradigmatikus különbségeket tárt fel abban az alapvető kérdésben, hogy milyen célokat kell szolgálnia az iskolában zajló oktatási folyamatnak. Ez a vita ma is tart, és - feltehetően - még hosszú ideig tartani fog a pedagógiai közgondolkodásban