A Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetősége 1981. február 5-én fogadta el a választott testületek feladat-és hatáskörét rögzítő határozatát, amelyet ebben az Útmutatóban bocsátunk mozgalmunk tisztségviselőinek és a velük együttműködő állami vezetőknek a rendelkezésére. 1968 óta a központi vezetőség most negyedszer foglalkozott a testületek jogaival. 1968-ban az iskolákban gyakorolt szakszervezeti jogokat határozta meg, majd 1972-ben, amikor az alsó- és középfokú oktatási intézmények...
A Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetősége 1981. február 5-én fogadta el a választott testületek feladat-és hatáskörét rögzítő határozatát, amelyet ebben az Útmutatóban bocsátunk mozgalmunk tisztségviselőinek és a velük együttműködő állami vezetőknek a rendelkezésére. 1968 óta a központi vezetőség most negyedszer foglalkozott a testületek jogaival. 1968-ban az iskolákban gyakorolt szakszervezeti jogokat határozta meg, majd 1972-ben, amikor az alsó- és középfokú oktatási intézmények vezetőihez került a munkáltatói jogok teljes körű gyakorlása, újra szabályozta az együttműködés szintjeit és feladatait. Szakszervezetünk X. kongresszusa után az egyedi ügyekben gyakorolt egyetértési jog tette indokolttá az újabb módosítást, ekkor 1976-ban tért ki először külön a központi vezetőség határozata a felsőoktatási intézmények testületeinek munkajogi hatásköreire is. Ezzel a döntéssel egy időben a központi vezetőség rögzítette a választott testületek feladatait és a szakszervezet belső életére vonatkozó hatásköreit is. A két határozat közül a munkajogi hatáskörökre vonatkozó döntés vált inkább ismertté. S ez így volt szükségszerű, öt évvel ezelőtt mozgalmunk fő feladata az volt, hogy erősítse a szakszerszervezeti testületek és az állami szervek kapcsolatait, hatékony eszközökkel segítse a jogok érvényre juttatását. XI. kongresszusunk dokumentumai bizonyítják, hogy ez a cél valóra vált, kialakult az együttműködés rendszere és módszere, s mind több az olyan vezető, aki tudja, hogy az együtt körvonalazott feladatok végrehajtása sokkal könnyebb, mint a közösségre kívülről kényszerített döntéseké. A tovább lépés útját a szakszervezeti mozgalom számára az MSZMP Politikai Bizottságának 1976-ban az üzemi demokráciáról hozott határozata jelölte ki. Olyan szervezeti kereteket kellett létrehozni, amelyek lehetőséget adnak a vezetés demokráciájának szélesítéséhez, s a dolgozók mind nagyobb körét vonják be a rájuk vonatkozó döntések kialakításába. Ezért született meg 1977-ben az MT-SZOT közös határozat az üzemi demokrácia fórumrendszeréről, majd egy újabb közös döntés 1980 januárjában ennek hatályát az intézményekre, hivatalokra is kiterjesztette.
Termékadatok
Cím: A pedagógusok szakszervezete felső testületeinek, középszerveinek, alapszervezeteinek és munkahelyi szervezeteinek feladat- és hatásköre [antikvár]
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.