Szabad beszélgetés [antikvár]

SZABAD BESZÉLGETÉS. Az átalános iskola tanterve szabad beszélgetés néven a magasabb osztályokban heti egy órát irányoz elő a mindennapi kérdések tárgyalására. A tanterv a továbbiakban közli a szóba jöhető ilyen kérdések egy gyűjteményét: utal a szoktatással, a helyes egyéni magatartás kialakításával, a közösségképen felfogott osztályban és iskolában való viselkedéssel, valamint az iskolába kívülről betóduló, időszerű eseményekkel kapcsolatos beszélgetések anyagára. Az egyes tárgyköröket a tar:uick életkorának megfelelően osztályok szerint felosztja. Végül gondoskodik arról, hogy a tanulók látóköre fokozatosan szélesedjék ki, és módot nyújt arra is, hogy az egyszer egy életkorban elintézett probléma új alakban egy későbbi időpontban ismét felvetődhessék. A kérdéseket mind a nevelők, mind a tanulók felvethetik. Ez nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy az eddig zárt, a külső élet jelenségeit gondosan átszűrő, azokat magától igen gyakran elhárító iskolai nevelésnek szembe kell néznie a kívülről behozott kérdésekkel is. Szembe kell néznie és állást kell foglalnia. Van ezenfelül egy második újítás is a szabad beszélgetés tantervében: ez egy határozottan kifejezett kívánság a nevelői eljárásra, a kötelezően követendő módszerre vonatkozóan. A tanterv kölcsönös bizalomról, őszinte, szólásszabadságon alapuló megbeszélésről tesz említést, a nevelő tehát nem vonulhat vissza előre elkészített óratervének védelme alá, nem térhet ki eleve elfogadott tekintélyének maga és a gyermek közé való állításával valami elől, ami esetleg nem kényelmes: felelnie kell, helyt kell állnia, mint szakembernek és mint embernek. Haladó szellemű iskolák, egyes iskolákon belül haladó szellemű nevelők eddig sem zárkóztak el a tanulókkal való ilyen foglalkozástól, intézményesen azonban a szabad és kötetlen beszélgetés először kap helyet minden magyar gyermeket magában foglaló iskola tantervében.