Elméleti alapozó tanulmányok [antikvár]

Részlet: ESÉLYTEREMTŐ PEDAGÓGIAI PROGRAMOK" ELŐSZÓ Tananyag a hátrányos helyzetűek nevelésével, oktatásával foglalkozó pedagógusok továbbképzési anyagához. Jelen tanulmánykötetben gyűjtöttük össze azokat a legfontosabb kutatási adatokat, amelyekre a pedagógusok továbbképzési programja épül. A tanulmánykötet építkezését, szerkesztési logikáját szintén bemutatjuk, kiemelve azt a fontos tényt, hogy a pedagógusképző intézmények releváns tudományterületeinek - pedagógia, pszichológia, szociológia - anyaga már ismert a pedagógusok számára. Csak azokat a tudásegységeket emeljük ki, amelyek a megváltozott tanárszerep betöltéséhez szükségesek. A mai magyar társadalomban az általános iskolát nem végzettek, illetve a csupán nyolc általánossal rendelkezők társadalmi hátránya már egyértelmű. Leszakadásuk a társadalom egészétől megtörtént, felzárkóztatásuk önerőből elképzelhetetlen. Világosan látnunk kell, hogy az oktatási egyenlőség nem érhető el pusztán az iskolarendszer megváltoztatásával. A felzárkóztató, kiegészítő programok, tanfolyamok, amelyekkel a közoktatás él csak egyfajta beavatkozási esély a társadalmi folyamatokba, de fontos esély. A PHARE program keretében kutatást végeztünk az északkelet-magyarországi régióban (ld. kutatási összefoglaló). A kutatás megmutatja azokat a jellemzőket a hátrányos helyzetű népesség esetében, amelyekre támaszkodva egy hatékonyabb pedagógiai beavatkozás lehetséges a hátrányok felszámolása érdekében. A kutatásba bevont iskolai korosztály a 3.-tól, 7. osztályos tanulók. A kutatásban részt vett tanulók életkorát nem vettük figyelembe. Tehát lehetnek túlkorosak, vagy nem. Alapvető kérdés volt, hogy az iskola, illetve a pedagógus, hogyan és miben tudja segíteni a vizsgált gyermekek mobilitását, későbbi munkaerő-piaci integráltságát. A két részminta (roma, nem roma) adatai alapján a következő jellemzők kiemelését tartjuk fontosnak a pedagógiai fejlesztőprogram elsajátításában. - A vizsgálati mintába került népesség családszerkezete dominánsan a modern, nukleáris formát mutatja, elenyésző a három generációs, vagy oldalági (kiterjesztett) családi együttélés. - Megállapítható volt, hogy a két szülős (teljes) családok aránya magasabb a roma népesség körében, és több az egyszülős (elvált) család a nem romáknál. E két tényező, szocializációs hatása miatt figyelembe veendő tény az iskolában: a szülők iskolai végzettsége alacsony. Mindkét részmintában 40% rendelkezik általános iskolai végzettséggel. A romák esetében további 10% tanult tovább, túlnyomóan szakmunkásképzőbe, míg a nem romáknál ez a szám 40%. A szülők iskolai végzettsége két szempontból is fontos: Az iskola nemcsak ismeretátadó intézmény, hanem fontos szociális készségek kialakítási közege. A tanulási képességek mellett egy normakövetési folyamat elsajátítása is jellemzője az iskolának.