Haza, hazafiság, biztonság, honvédelem [antikvár]

A hazafias nevelés örökzöld témája a történelemtanításnak. Most azonban külön jelentőséget ad az a környezeti tényező, amely arra késztet bennünket, hogy felülvizsgáljuk ennek a történetileg változó fogalomnak a korszerű, korunk sajátosságaival, helyzetünkkel adequát értelmezését. Mit jelent számunkra a hazafiság az egypólusúvá vált, globalizálódó világban, az Európához szervezetileg is csatlakozás körülményei között? Milyen szerepe van korunk fiataljai identitástudatának alakításában? Egyáltalán, mit jelent a hazafogalom egy mai fiatal számára? Mik az iskolák és a történelemtanárok teendői, s milyen feltételeket biztosítanak vagy kellene biztosítani számukra, hogy az elvárásoknak eleget tudjanak tenni? Az egyik feltétel bizonyára a megfelelő információk nyújtása. Ebben is segítséget kívánt adni a történelemtanárok legnagyobb és legrégebbi civil szervezete, a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata és az illetékes állami szerv, a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Kulturális Főosztálya közösen rendezett konferenciája. Természetesen ez a tanácskozás nem lépett fel - és nem is léphetett fel - a cáfolhatatlan igazságok kimondása és egyedül üdvözítő megoldása igényével. Az előadók ma érvényes tárgyi információkat adtak és elmondták véleményüket a kérdéskör egyes vonatkozásaival kapcsolatban. Mint ahogy a hozzászólók is az elhangzottakat erősítették vagy vitáztak azzal. Nem mások kioktatása, hanem a közös gondolkodás, a jobbítás szándékával. Szabadon, jórészt előre meg nem fogalmazva a mondanivalót, hanem inkább egymástól indukálva.