Vándortáborozás [antikvár]

Bevezető gondolatok A táborozás a tanév - vagy más megközelítésben, gyermekszervezeti nézőpontból: a mozgalmi év - várva várt eseménye, koronája. Gyermeki szemszögből a táborozás szabadság, kaland, romantika, pedagógiai értelmezésben a közösségi szocializáció, a honismeret, a természeti környezet megismerésére és védelmére, az egészséges életmódra nevelés pótolhatatlan terepe. Ugyanakkor azonban a táborok szervezését, programját, tartalmát illetően eltérő pedagógiai, szociológiai és - egyre gyakrabban - gazdasági és marketing megfontolások érvényesülnek. „A turizmus szakma egy része az attraktív élmény-és kalandturizmust kívánja elsősorban fejlesztem az ij^úság számára, míg a pedagógus szakma a természetjáró vagy ökoturizmus mellett áll ki" - állapítja meg Pappné Horváth Katalin az ELTE játék- és szabadidőszakos tanáijelöltjének tanári szakdolgozatában, s ez nyilván a táboroztatásra is érvényes, bár a 'pedagógus szakma' egységes identitásként való említése ebben a szövegösszefüggésben (is) vitatható. Mindazonáltal az elmúlt évtizedekben egyre inkább tapasztalható, hogy a mind nagyobb ökológiai nyomot hagyó, és ezzel párhuzamosan mind kevesebb maradandó élményt nyújtó, a szolgáhatások mind szélesebb körét felvonultató, ebből adódóan egyre korszerűbb infrastruktúrával rendelkező, szinte kizárólag a profit és az adrenalin szint növelését célzó táborozás fokozatosan teret hódít az értékalapú táboroztatás rovására. „Nemrégiben egy iskolai mintaíábort mutattak nekem, ahol sátorsorok voltak takarosan felverve, tökéletes vonalban, szép, nagy étkezősátorral és jól elhelyezett konyhákkal Téglával borított utak, fából épített fördőhelyiségek és latrinák Mindezt nagyszerűen megtervezte, és megépítette a vállalkozó. Csak bizonyos összeget le kellett szurkolnia a tisztviselőnek, aki az egészet szervezte, s ezzel minden el volt intézve. Az egész nagyon egyszerű volt és üzletszerű. Egyetlen kifogásom az volt, hogy ez nem tábor. Ponyva alatt élni egészen más, mint táborozni. Hogy úg}' mondjam, minden szamár tud ponyva alatt élni, ahol egy a nyájból és mindent készen kap; de ezért a pénzért akár otthon is maradhat, hiszen ott is megkaphatja mindezt a jót. Mi, cserkészekjól tudjuk, hogy az az igazi táborozás, ami tetszik a fiúknak, s ami egyben neveli is őket, azaz, ahol maguk készítik elő a táborozást,^ egészen addig, hogy maguk varrják sátrukat, és megtanulják megfőzni ebédjüket. " A fenti sorokat B-P 1919-ben írta le. Évtizedekkel később - ha nem is üzleti megfontolásból - Magyarországon is megjelentek és egyre inkább teret hódítottak az „összkomfortos" táborok, komoly - nem egyszer elkeseredett - szakmaimódszertani vitát generálva. A korszerűsítés mellett érvelők a növekvő ' Lord Baden-Powell: A cserkészvezető. Mag>'ar Cserkészcsapatok Szövetsége Budapest, 1992,60.p ^