A kísérleti gimnáziumi fakultatív képzés Csongrád megyei tapasztalatai [antikvár]

Egy komplex iskolakísérletben az eredményeket legjobban befolyásoló kísérleti tényező a kísérletben részt vevő tanárok gondolkodása, a kísérlethez való hozzáállása. Ha az iskolakísérletet olyan "válogatott" tanárok végzik, akik a kísérleti terv lelkes, "elszánt" hívei, akiket különleges érdek füz a kisérlet sikeréhez, akkor a kísérlet csaknem mindig sikerül is, "bebizonyítja" a kisérlet feltevéseit. Az ilyen iskolakísérlet "eredményei" azonban ritkán bizonyulnak általánosan bevezethetőknek. Hitelesebbek azok az iskolakisérleti eredmények, amelyek "természetes közegben", nem válogatott tanárokkal, hanem az éppen adottakkal születnek meg. Ilyen természetes közegben folytak a fakultatív gimnáziumi képzés Csongrád megyei kísérletei. A kísérletbe bevont három iskola tanárait persze alaposan felkészítettük a kísérleti terv megvalósítására: igyekeztünk jól megértetni velük a kisérlet célját, a cél megvalósítását szolgáló tartalmi, szervezeti, módszertani változtatásokat, de a kísérlethez való viszonyuk - különösen a kisérlet kezdetén - korántsem volt egyértelműen pozitívnak mondható. Legtöbben telve voltak aggályokkal, kételyekkel, a "megszokotthoz", a már "bejárt utakhoz" ragaszkodás beidegződéseivel. A kísérleti munka folyamán gondolkodásuk, a kísérlethez való hozzáállásuk sokat változott, de többükben öt évi kísérleti folyamat után is maradtak fenntartások a fakultatív képzéssel kapcsolatban. Az ilyen körülmények között elért eredményeink - ugy véljük - mérvadóbbak, mintha csupa lelkes, a kísérleti tervvel szemben fenntartásokkal egyáltalán nem élő tanárok végezték volna az iskolakísérletet.