A középiskolai munka néhány mutatója 2005 [antikvár]

ElőszóNyolcadik alkalommal kapják meg a középiskolák és a középfokú oktatással foglalkozó irányító és civilszervezetek annak a több mint húsz éve folyó kutatómimkának a legújabb eredményét, amely számos objektív mutató alapján hasordítja össze a magyar középiskolákat.E vizsgálatok több vonatkozásban teszik lehetővé az egyes középiskolák helyzetének megítélését, és módot adnak a változások irányainak felismerésére is.Az első öt kötetben az adatbázis és a közölt iskolasorrendek nem voltak alkalmasak arra, hogy megítéljük a középiskolai oktató-nevelő munka eredményességét, hatékonyságát, minőségét, hiszen az egyes középiskolák működési feltételei, a tanulók kezdeti felkészültsége és képességei nagymértékben eltérőek. A középiskolák segítségével ezúttal hatodízben gyűjtötték össze és vizsgálták meg a belépő tanulók több szociokulturális mutatóját, és ezek összevetése néhány eredményességi mutatóval egyre iíJcább lehetőséget ad az iskolákban folyő munka megítélésére. A kiadvány több fontos szempontból vizsgálja a középiskolák és iskolacsoportok fejlődését az elmúlt másfél évtizedben.Fel kell hívrü az olvasó figyelmét arra, hogy a kiadványban közölt mutatók a középiskolákban folyó munka megítélésének csak egy-egy dimenzióját jelentik! Természetesen kiemelkedő jelentősége van a legtehetségesebb diákokkal való eredményes foglalkozásnak, de ezen túlmenően még számos olyan nevelési-oktatási cél létezik, amelyik teljesítése ugyanilyen fontos minőségi mutatója lehet egy-egy iskola tevékenységének. Ráadásul minden lista más-más sajátosságokkal rendelkezve, más típusú következtetések levonására ad alkalmat, ugyanakkor számos esetleges vonást is tartalmaz.Némelyik középiskola diákjai egy-egy speciális szakterületen gyakorlatilag mind továbbtanulhatnak, míg más iskolákból a diákok szinte kizárólag a legfrekventáltabb egyetemekre pályáznak, és persze az sem mellékes körülmény, hogy ma már a végzős diákoknak több mint 40%-a bekerülhet egyetemre, főiskolára A 2005 előtti években már egyre kevésbé tájékoztatott a felsőoktatási felvételire való felkészítés eredményességéről a felvéteh arányszámok alapján készült sorrend, hiszen sok felsőoktatási intézménybe a diákok zömét középiskolai osztályzataik alapján vették fel. 2005-tőI jelentősen változás, hogy megszűnt a hozott pontszám duplázásával bejutás lehetősége, most már az egységes követelmények alapján lebonyolított érettségi vizsga százalékos eredményei alapján dől el a felvétel. A korábbi kötetekben a felsőoktatási írásbeli felvételi vizsgák eredményességi mutatóit vizsgáltuk, amelyek a felvéteh arányszámoknál valamivel összemérhetőbben, reáhsabban tájékoztattak az adott középiskola felsőoktatási felvételire való felkészítésének színvonaláról, bár az utóbbi években több szakcsoport esetében éppen az iskola legjobban tanuló diákjainak nem kellett részt venniük az írásbe-h felvéteh vizsgán. Idén közh először a kötet e mutató helyett a 2005. évi kétszintű érettségi és az elmúlt években folyó országos kompetenciamérés eredményességi mutatóit, ezek azonban jelenlegi rövid előéletük miatt csak 2-3 év múlva tekinthetők majd az egyes iskolák vonatkozásában jellemzőknek.Javasoljuk az olvasónak, hogy csak az egyes iskolasorrendek együttes vizsgálatából vonjon le tanulságokat. A Milyen a jó iskola?" kérdésre válaszolni nagyon nehéz és összetett dolog. Bízom abban, hogy a magyar közoktatás terén a minőségértékelési stratégia idei központi elfogadása és a nünőségfej-lesztési rendszerek utóbbi években elkezdődött helyi, intézményi kiépítése hamarosan elvezet egy komplex intézményértékeléshez, az előző kérdés valóban korrekt megválaszolásához. így folyamatosan lehetővé váhk, hogy mmden iskola munkáját egyre több mutató alapján és az adott körülmények figyelembevételével értékelhessük.Várjuk az érdekeltek észrevételeit és a kutatás továbbfejlesztésére irányuló javaslatait!Budapest, 2006. júniusSipos János közoktatási helyettes államtitkár