Az iskolarendszeren kívüli szakképzés statisztikai adatai [antikvár]

Előszó A gazdasági átalakulás és fejlődés a munkaerő-piac szereplőivel szemben új követelményeket támaszt. A szakképzés struktúráját is ezekhez az elvárásokhoz kell igazítani. Az elmúlt években a szakképzés szerkezetének megváltoztatása magában foglalta az iskolaszerkezet egészére, a túlspecializált szakmatanításra, a szakmaváltásokhoz szükséges változtatásokra vonatkozó célkitűzéseket és egy, a munkaerő-piaci igényekhez jobban alkalmazkodó, nyitott szakképzési rendszer bevezetését. A szakképzés struktúrájának a gazdaság követelményeihez történő megfeleltetésének keretét a szakképzési törvény alapozta meg, melynek következményeként az 1993. év végén bevezetésre került az Országos Képzési Jegyzék. Az erre vonatkozó vizsgáztatási jogszabály az iskolarendszeren kívüli képzés területén azonnal érvényesítette hatását. A gazdasági változásokat követő tömeges munkanélküliség megjelenése ugyancsak az iskolarendszeren kívüli képzésekre irányította a figyelmet, s az egyik legjelentősebb foglalkoztatáspolitikai eszközzé tette a „tanfolyami" szakmai képzést. A megváltozott gazdasági körülmények között elengedheteüenné vált az iskolarendszeren kívüli képzési folyamatok követése, elemzése. Az iskolarendszeren kívüli szakképzési adatok gyűjtését a szakképzési törvény ugyancsak előírta. Az adatokat 1995-től kezdődően a képző intézmények a képzés megkezdését és befejezését követően eljuttatták a székhelyük szerint illetékes megyei központba. Az adatgyűjtés eredményeinek szakmai hasznosítása azonnal megkezdődött, kiadványban azonban először most kerülnek a statisztikai rendszerben gyűjtött iskolarendszeren kívüli szakképzési és az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató képző intézmények adatai publikálásra. A kiadvány öt év folyamatainak értékelését összehasonlító adatokkal támasztja alá. Az országos elemzés a regionális egységek tendenciáinak ismertetésével egészül ki, melyet a megyei adatok bemutatása követ. A megyei táblázatok közreadásával kívánjuk elősegíteni az európai csatlakozás idején fontos helyi gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok jobb megismerését. Az iskolarendszeren kívüli szakképzések adatainak gyűjtése hatékonyan segítette a felnőttképzési törvény megalkotását. 2003-tól az iskola-rendszeren kívüli felnőttképzés is az adatgyűjtés körébe kerül. Köszönet illeti a képző intézményeket, a munkaügyi központokat és a Foglalkoztatási Hivatalt az adatgyűjtés terén végzett munkájukért. Kérjük, hogy ezt a továbbiakban is segítsék, hiszen a felnőttek képzése az egész világon a figyelem középpontjába került, és a piacgazdaságban felértékelődik az új ismeretek és készségek befogadásának, alkalmazásának, az életvezetés megváltoztatásának képessége. A tanuló társadalom és az élethosszig tartó tanulás beépült az Európai Unió oktatás- és foglalkoztatáspolitikájába, s a képzési folyamatot minél reálisabban tükröző statisztikai adatgyűjtésből levonható következtetések jól szolgálják a felnőttképzés fejlesztését hazánkban is. Benedek András