Doktori (PhD) képzés [antikvár]

Kedves Olvasó! Ön harmadik alkalommal tarthat kezében tájékoztatót a magyar egyetemeken folyó szervezett doktori képzésről és az ahhoz kapcsolódó doktori (PhD) fokozatszerzésről. Az 1993-ban elfogadott felsőoktatási törvény adta meg az egyetemeknek azt a jogot, hogy ilyen képzést szervezzenek, illetve tudományos fokozatként ilyen oklevelet adjanak. Ezzel a magyar felsőoktatás csatlakozott ahhoz az általános egyetemi hagyományhoz és általános mai gyakorlathoz, amely az oktatást és a tudományos kutatást a tudósképzés keretében szintetizálja. Az egyetemek ezt a jogot nem automatikusan, hanem a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz benyújtott pályázataik alapján nyerhették el, illetve nyerhetik el. Az elképzeléseket szakmailag illetékes testületek értékelték és a MAB csak akkor adta meg a doktoráltatás jogát jelentő akkreditációt, ha az adott helyen biztosítva látta a nemzetközileg is elismert színvonalat. Az akkreditáció egyúttal az adott tudományágban a habilitálás, az egyetemi előadóképesség megítélésének jogát is jelenti. A szervezett doktori képzés kerete a doktori program. Doktori programot az egyetemek (karok) egy-egy tudományágat átfogó széles spektrumban, vagy annak egy kisebb területét lefedő, az egyetemen művelt diszciplínában szerveztek. A szervezett képzés egyrészt tanulmányi kötelezettségeket jelentő foglalkozásokból, előadásokból, szemináriumokból, gyakorlatokból áll, másrészt a tudományos közleményekhez és doktori értekezéshez vezető kutatómunkából. Minden doktorjelölt szakmai munkáját egy-egy tudományos fokozattal rendelkező témavezető irányítja. A doktori programok tevékenységét az egyetemi, illetve kari doktori tanácsok szervezik és felügyelik. A képzés minél magasabb színvonala érdekében az egyetemek együttműködnek más kutatóhelyek legjobb szakembereivel. A doktori képzésbe, valamely doktori programba az egyes egyetemek által szervezett felvételi eljárás révén lehet bekerülni. A felvételi eljárásra azért is szükség van, mert a költségvetés által biztosított ösztöndíjas keretszámoknál - három év tapasztalata alapján - 1996-ban is nagyobb igény várható. Ez tette szükségessé a munka melletti képzés bevezetését, amit az egyes egyetemek - a szakma sajátosságait alapul véve - különböző módokon szerveznek meg. A nappali képzésbe felvett doktorjelöltek 36 hónapon át ösztöndíjat kapnak, és közben külföldi tanulmányúton is részt vehetnek. A következő oldalakon az Olvasó megtalálja a legfontosabb tudnivalókat a szervezett doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről. Elsőként a közös, minden egyetemre egyaránt érvényes alapok és szabályok olvashatók, majd utána külön-külön az egyes egyetemek információi és akkreditált doktori programjai következnek. A döntéshez minden bizonnyal több konkrét ismeret szükséges, mint amennyi egy ilyen füzetbe belefér. Ezért nyilvánvaló, hogy nemcsak érdemes, de szükséges is megkeresni számításba jövő programvezetőket, témavezetőket, sőt egyetemi vezetőket is. Nagyon fontos, hogy doktori képzésre nem csak azon az egyetemen lehet jelentkezni, ahol valaki diplomáját szerezte, hanem másokon is. Ennek terjedése jelentős frissülést eredményezhet a magyar tudományos életében. Dr. Bazsa György