Egész nap az iskolában? [antikvár]

ELŐSZÓ Az egész napos iskola létrehozására irányuló kísérletek több évtizedes múltra tekintenek visz-sza a hazai közoktatás és köznevelés 1945 utáni történetében. Az oktatáspolitikai célkitűzés általában ugyanaz volt, nevezetesen az, hogy az iskola egyrészt megfeleljen azoknak a szülői igényeknek, amelyek hátterében a modern munkaerőpiac kiépülése és ennek részeként a nők tömeges munkavállalása állt, másrészt az a szándék, hogy a tanulókra nehezedő iskolai eredetű, tanulással összefüggő terheket egy másképpen átgondolt szerkezetben arányosabban tudják elosztani a tanulás hatékonyságának növelése érdekében. Azok a kísérletek, amelyekről később majd szót ejtünk, kétségkívül jelentős szakmai eredményeket is felmutattak. Noha ezek széles körű elterjesztése még csak-csak megtörtént a kádári időszak egyes fázisaiban, de nívós fenntartásukra és/vagy továbbfejlesztésükre nem kerülhetett sor többnyire az anyagi erőforrások hiánya, kisebb részben pedig a támogató rendszer(ek) csekély hatékonysága miatt. Az egész napos iskola gondolatának felelevenítésére és gyakorlatba ültetésére Hoffmann Rózsa államtitkársága idején nyílt mód. Az államtitkár több érvet hozott fel a koncepció mellett: egyrészt saját tapasztalatai is megerősítették abban, hogy az oktatáspolitika jól mérte fel a valós társadalmi igényeket, amikor megteremtette az általános iskolai délutáni foglalkozások feltételeit, másrészt azok közül a családok közül, amelyekben mindkét szülő dolgozik, egyre többen jelezték, hogy gyermekeik délutánonként változatos szakköri foglalkozásokon és tanulási programokon vehessenek részt, mert ők ritkán tudnak megfelelően gondoskodni a délutáni felügyeletükről. Az egész napos iskola gyakorlatba ültetetése nem volt problémamentes. Az első tanévben a délután négyig nyitva tartó iskolák megfelelő programok és a program bevezetéséhez szükséges támogató rendszer hiányában nehezen tudtak megbirkózni ezzel a feladattal.1 Nem véletlen, hogy többen - így a korábbi oktatási miniszter, Pokorni Zoltán, mint az Országgyűlés oktatási és tudományos kutatási bizottságának elnöke kételyeinek hangot adva így fogalmazott: „Az egész napos iskolára való törekvés furcsa paródiává válik. Se tartalom, se forrás, se iskolaszervezési kultúra nem áll mögötte jelen formájában, csupán törvényi paragrafus"-fogalmazott.2 Radó Péter, oktatáspolitikai szakértő szerint „az egész napos iskola jelentheti azt, hogy nem áll másból, mint a napközi kötelezővé tételéből, vagy azt, hogy délután is lesznek kötelező órák. A legkevésbé viszont az képzelhető el, hogy az országban sok helyen alkalmazott valódi iskolaotthonos megoldást valósítják meg. Az utóbbinak javító szerepe van, itthon is néhány helyen nagyon jól működik, de az oktatási államtitkárság tevékenysége alapján nem. biztos, hogy az alternatív, hátránykompenzáló pedagógiai elképzelést tervezne, egész eddigi tevékenysége ellentmond ennek."} Mindezek miatt - folytatta gondolatmenetét a szakértő - „az egész napos iskola bevezetése csupán technikai megoldás lenne" annak a célnak az elérésére, hogy amennyiben felemelik a pedagógusok kötelező iskolában töltött munkaidejét napi hat és fél órára, mód nyíljon azt osztálytermi munkával kitölteni. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben 2013 elején indult el az a jelentős forrásokra épülő fejlesztési munka, amelynek a célját az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának a kidolgozása képezte. A kutatási és fejlesztési folyamatban résztvevő szakemberek törekvéseit nem titkolt módon kettős cél vezérelte: • Olyan programot/és vagy intézménytípust kívántak a fejlesztés során létrehozni, amely képes lehet a tanulói teljesítmények számottevő javítása mellett a korai iskolaelhagyók arányának a csökkentésére, s egyúttal • hozzájárulhat a tanulók versenyképességének növelése mellett személyiségük gazdagítására, vagy másképpen, az egyéni tanulói igények minél teljesebb körű kielégítésre. 1 Egy későbbi fejezetben bemutatjuk a koncepció fogadtatástörténetét is. 2 http://www.hir24.hu/belfold/2013/11/22/pokorni-parodia-az-egesznapos-iskola/ 3 http://index.hu/belfold/2011/09/03/egesz_napos_iskola/