Felnőttek az iskolapadban [antikvár]

A felnőttkori tanulás nem a huszadik század találmánya. Ez elmúlt évszázadokban is tanultak az emberek - gyakorlatilag élethosszig - ám napjainkkal szemben az alapvető különbséget az jelentette, hogy mindezt többnyire informális keretek között tették. A megszerzett tudás minőségét és mennyiségét nem formalizált intézményekben kérték számon vagy mérték meg, hanem az a gyakorlat során "próbálódott ki". Ugyanez jellemezte az adott társadalmi csoporthoz (rend, kaszt, osztály) tartozók számára szükséges tudás, és műveltségtartalmak közvetítését is, amelyek átadása tömeges méretekben az idősebb generáció feladata volt. Speciális tudásokra speciális feltételek mellett lehetett szert tenni, ám erre csak keveseknek nyílott lehetősége. Legyen szó formális keretek között végezhető teológiai/filozófiai (szakrális) közigazgatási (írnok, jegyző) stb. vagy informális módon átadott praktikus tudás (gyógyítás, kuruzslás, gyógynövényismeret, varázslás stb.) megszerzéséről.