Felnőttként az iskolapadban [antikvár]

1. Bevezetés 1.1. A felnőttképzés kérdőjelei napjainkban A tudás, a tanulás, továbbá az oktatás és képzés elérhetősége, az oktatás minősége hatással van a régiók versenyképességére, a gazdasági növekedésre {Enyedi, 1996; Lengyel, 2012). Ezért fogalmazódik meg napjainkban kiemelt célként a tudásalapú gazdaság és társadalom feltételeinek megteremtése. Felértékelődik az emberi tökébe történő beruházás {Becker, 1964; Schultz, 1961), prioritásként jelenik meg az élethosszig tartó tanulás és az ehhez szükséges kompetenciák fejlesztése {Commission, 2008; Kálmán, 2010). Mindezekkel összefüggésben középpontba kerül a felnőttek képzésének szükségessége és szerepe is. A felnőttképzés biztosíthatja az iskolarendszerű képzés hiányosságainak korrekcióját, pótolhatja a nem megfelelő tudást, továbbá átképzést, továbbképzést nyújthat {Benő, 1996; Mayer, 2000), amely a gyorsan változó gazdasági és technológiai feltételekhez való alkalmazkodás elengedhetetlen feltétele. Mindezek eredményeként hozzájárul az egyének munkaerő-piaci pozíciójának, társadalmi státuszának javításához {Varga, 2006), s hatással van az érintett régió gazdasági és társadalmi folyamataira {Commission, 2008; Csorna, 2005). A tudásalapú gazdaság fejlesztése, a versenyképesség növelése prioritássá vált Magyarországon is, különösen a hátrányos helyzetű régiókban. Az egyenlőtlenségek átörökítésének egyik legfőbb okaként tartják számon ma is, ha az oktatás szűk körben és alacsony színvonalon valósul meg {Havas, 2008). Az egyes régiók között jelentős különbségek tapasztalhatók az oktatás színvonalát, hatékonyságát tekintve, és a regionális egyenlőtlenségeket a jelenlegi oktatási rendszer inkább konzerválja, mintsem csökkenti. Az ország régiói közül az Észak-Alföld régió sok szempontból hátrányos helyzetűnek tekinthető, de a régión belül is jelentős különbségek találhatók többek között az iskolázottság tekintetében. A régióban élők iskolázottsági szintje nem éri el az országos átlagot {KSH, 2013a; KSH, 2013f), s - jelentős mértékben ennek következményeként - a munkaerő-piaci státuszt illetően az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb foglalkoztatási, munkanélküliségi mutatók jellemzik az itt élőket {Bárányi, 2002; Csaba-Jász, 2011;Fazekas-Scharle, 2012; Horváth-Szaló, 2003; Kertesi-Köllö, 1998; Kovách, 2012; KSH, 2012c; KSH 2012d; Lőcsei, 2010). A társadalmi státust alapvetően meghatározza a munkaerő-piaci pozíció, melynek hátterében - mint az egyik legfontosabb tényező - az iskolai végzettség, a