Bővebb ismertető
ELOSZO
A Tudományos Bizottság és a Trezor Kiadó gondozásában, megszépült külsővel, s az évenkénti megjelenés reményében — az ilyenkor szokásos izgalommal — ajánljuk a T. Olvasó figyelmébe a Filozófiai-Müvelődés-Törté-net 1999. évi kötetét.
Megelégedésünkre szolgál, hogy az utóbbi időben tovább növekvő — immár heti 14 órás oktatási és az oktató/hallgató arány változásából adódó óhatatlan egyéb járulékos — munkaterhelés mellett sem csökkent kollégáink alkotókedve. így a legutóbbi jelentkezésünkhöz képest egyaránt nőtL^nőhetett a szereplő szerzők és a közlésre kerülő munkák száma. 1997-ben hat oktatónk öt tanulmányát és három előadását adhattuk közre; a jelen kötetben kilenc szerző hét tanulmánya és két előadása szerepel (a „szabad tér" jelleggel meghonosított „vendégoldal" kivételével) az előző oldalon feltüntetett tudós lektorok javaslata és a szerkesztők egyező véleménye alapján. Hagyományainknak megfelelően — az anyagi lehetőségeink és az ésszerűség által korlátozott — terjedelmi és a címben jelzett (igen tág) tematikus határok mellett semmiféle „műfaji" elvárást, megkötést nem fogalmaztunk meg a szerzőkkel szemben. Szerettük volna, hogy az ilyenirányú „sokszínűség" lehetőséget adjon kollégáink mondandójának optimális kifejtésére — ezáltal is hű képet adva a főiskolánkon folyó sokrétű tudományos munkáról.
Kötetünket (mint minden idei kiadványunkat) a Budapesti Tanítóképző Főiskola kettős évfordulója jegyében adjuk közre: a budai állami képző 130 évvel ezelőtti alapítására és a felsőfokú tanítóképzés megteremtésének 40 esztendővel korábbi eseményére emlékezve. Ezért először a „századunk öröksége" címszó alá rendezett két, a magyarországi tanítóképzés történetével,tanulságaival foglalkozó nagy ívű előadást {Kelemen Elemér és Boüókné Panyik Ilona)-, az ezredforduló táján megkülönböztetett figyelemmel kísért századelő népiskolai oktatásának sajátos aspektusait elemző két tanulmányt {Demeter Katalin és Farkas Mária)-, és a jászberényi tanítóképző létrejötténél — ottani képviselőként — is bábáskodó Apponyi Albert portréját felelevenítő írást {T. Kiss Tamás) ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Hagyományainkra büszkék vagyunk, s elemző-kritikus ápolásának, továbbadásának figyelmet szentelünk, mindazonáltal nyilvánvaló számunkra,
7