Hazai és nemzetközi tendenciák [antikvár]

BEVEZETÉS Számos uniós és hazai felsőoktatás-fejlesztési stratégia kiemelt célkitűzése a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolatok javítása. Mindez különösen azokban a felzárkózó országokban szerepel a legfontosabb célok között, ahol az elmúlt évtizedekben igen jelentős társadalmi és gazdasági szerkezetátalakulás következett be, aminek következtében a képzés nem mindenben követi a munkaerő-piaci változásokat, igényeket és elvárásokat. Ennek egyik akadálya a két szféra közötti információáramlás nem kielégítő volta. Az egyetemen, főiskolán végzettek pályafutásának nyomon követése ennek egyik - nemzetközi szinten már bevált - eszköze. Diplomás pályakövetésnek tekintjük az államilag elismert felsőoktatási intézményekben felsőfokú diplomát szerzettek körében folytatott, empirikus (nagyrészt kérdőíves, kisebb részt mélyinterjús és fókuszcsoportos technikával lebonyolított) adatfelvételeket, melyek a diplomát szerzettek szakmai előmeneteléről, munkaerő-piaci érvényesüléséről, illetve a képzés utólagos megítéléséről nyújtanak információkat. Az intézmények saját hallgatói körében végzett vizsgálatainak célja elsősorban az intézményi képzés fejlesztése, illetve az alumni tevékenység erősítése. A szakmai szervezetek, kutatóintézetek és állami szervek által lefolytatott adatvételek országos, regionális, illetve ágazati szintű munkaerő-piaci és elhelyezkedési tendenciák felvázolására irányulnak, melynek segítségével többek között a képzési prioritások meghatározásához, a felsőoktatási képzés és a munkaerő-piaci igények összehangolásához nyújtanak információkat. A végzettek karrierjének követése, az abból származó információk a felsőoktatási szereplők igen széles köre számára nyújt hasznos információkat. Az egyetemek és főiskolák szempontjából a volt hallgatóik munkába állása, munkaerő-piaci jellemzőik, megszerzett ismereteik alkalmazhatósága, továbbképzési igényeik olyan - semmi mással nem pótolható - visszacsatolást biztosítanak az intézmények számára, amely információk segítségével fejleszthetik képzésüket, szolgáltatásaikat. A végzettek elhelyezkedésének sikeressége, ennek paraméterei nagyon fontos információt biztosítanak a leendő hallgatók számára a pályaorientáció során vagy már az intézmény az adott szak kiválasztásakor Sajátos helyzet áll elő a bolognai kétciklusú képzés rendszerében, hiszen az alapképzést befejezők jelentős része potenciális jelentkező is, így mind a pályakövetésnek, mind a jelentkezők tájékoztatásának több, egymással összefüggő szintje alakulhat ki. A kormányzati, ágazati szereplők számára a képzési kínálat kialakításához, tervezéséhez is kiemelt információforrást jelenthet a végzettekre épülő adatgyűjtés. S végül, de nem utolsósorban a pályakövetés eredményei a munkaerő-piaci szereplők számára is fontos információt biztosítanak a felsőoktatási intézményekben folyó képzésről. E széles körű és sokrétű társadalmi hasznosulás is szerepet játszik abban, hogy az Üj Magyarország Fejlesztési Terv, illetve azon belül is a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁ-MOP) kiemelt helyet szánt a diplomás pályakövetésnek, A cél az, hogy egyfelől ez a tevékenység - egyfajta szolgáltatásként is - minél szélesebb körben elterjedjen a felsőoktatási intézmények körében; másfelől a meglévő hazai és nemzetközi gyakorlatokra épülve biztosítva legyen a diplomás pályakövetés szakmai alapja, színvonala. A program megalkotói úgy vélik, hogy a megfelelő gyakorlat kialakítása jelentősen elősegítheti az intézmények versenyképességének javítását és a hazai felsőoktatás ininőségorientált fejlesztését. Habár 2005-IŐ1 a felsőoktatási törvény' szerint minden egyetemnek és főiskolának kötelező pályakövetést végeznie, az elmúlt években ilyen jellegű fejlesztés csak kevés, egymástól elszige- (1) 2005. évi CXXXIX. Torvíny a felsöoktalásról.