Helyzetelemzés 2003 [antikvár]

Előszó A fejlett társadalmak a fogyatékossággal élő emberek élet-esélyegyenlőségének megvalósítására már évek óta nagy figyelmet szentelnek, számtalan intézkedéssel segítve rehabilitációjukat. Tapasztalatok mutatják, hogy a társadalom peremére szorulás megelőzésének egyik legeredményesebb útja az oktatáson, a szakképzettséghez juttatáson át vezet. Az esélyegyenlőség megteremtésének folyamatában a munkaerő-piaci lehetőségek megalapozásának elsődleges tényezője a szakképzés. A hazai szakképzés gyakorlatában az elmúlt években minden korábbinál erőteljesebben fogalmazódtak meg a fogyatékossággal élő népesség mindazon problémái, amelyek megoldása halaszthatatlanná vált. Egyre sürgetőbb mindazon lépések megtétele, amelyek biztosíthatják fogyatékos embertársainknak - közöttük különösen a fogyatékos fiataloknak -, hogy elkerülhessék a társadalom peremén élők inaktív státuszát. A cél megvalósulásához biztosítani kell a fogyatékossággal élő fiatalok minél szélesebb körében, sajátos nevelési igényüknek megfelelően, egyéni képességeik függvényében, a legmagasabb szakképesítés megszerzéséhez és a munkaerő-piacon való megmaradáshoz az „egész életen át tartó tanulás" lehetőségét. Napjainkban az Európai Unióhoz való csatlakozás közeledtével örvendetesen növekszik azon intézkedések sora, amelyek a fokozott odafigyelést tanúsítják. Ennek bizonyítéka a speciális szakiskolák szerkezeti és tartalmi megújítására való törekvés és a „2003 a Fogyatékossággal Élők Európai Éve" rendezvénysorozata. Az előrelépés feltétele az alapos helyzetelemzés, melynek ismeretében meghatározhatóak a fejlesztés irányelvei. Ennek jegyében készült e kiadványunk, mely jó alapja lehet a speciális szakképzésért tenni akarók jövőbeni együttműködésének. Nagy László főigazgató