Iskolavezetés 1-3. [antikvár]

ELŐSZÓ E könyv megírását az V. Nevelésügyi Kongresszus előkészületei ösztönözték. A Magyar Pedagógiai Társaság Vezetési Szakosztálya kongresszusi felajánlásának is tekinthető. Időszerűnek és lehetségesnek tartottuk az iskolavezetés bonyolult és széles kérdéskomplexumának összefoglaló bemutatását és tárgyalását. Szerzőink a magyar oktatásügyi reform iskolai tapasztalataira támaszkodtak, és feldolgozták a témánkat érintő hazai és nemzetközi irodalmat is. A magyar társadalom szocialista átalakulásának folyamatában fokozódó szerepe van a különböző ágazatokban és a különböző szinteken működő vezetők, illetve testületek eredményes munkájának. A szocialista demokrácia kibontakozása lehetővé teszi minden magyar állampolgár számára, hogy közéleti aktivitása függvényében, közvetlenül vagy közvetve részt vegyen a társadalom politikai irányításában. A társadalom alapját képező gazdaság irányítási rendszerének megváltoztatása a magasabb termelékenységű és hatékonyabb gazdasági munka számára teremt jobb feltételeket. Az új gazdasági irányítási rendszer gyökeresen módosította, kiemelte a munkahelyi (vállalati, gyári, üzemi) vezetés szerepét. A társadalmi igények és lehetőségek figyelembevételével központüag kialakított gazdaságpolitika a vállalati önállóság útján, a gazdasági egységek felelősségének és érdekeltségének egyidejű fokozásával valósul meg. A megszilárduló új gazdasági irányítási rendszerrel szinte párhuzamosan megújul, továbbfejlődik a társadalom igazgatása. Az állami élet demokratizmusa, a tanácsok önállóságának, önkormányzati jellegének érvényesítése új tanácstörvény megalkotását vonja maga után. A törekvés itt sem lehet más, minthogy megteremtődjenek az eredményesebb tanácsi vezetés, az állam helyi szervei hatékonyabb működésének jogi feltételei. Nem túlzás azt állítani, hogy a társadalmi mechanizmus működésének változásai közvetlenül érintik az oktatásügyet, az iskolát. Az iskolával szemben támasztott társadalmi igényeket a közoktatáspolitika fogalmazza meg. Ennek megvalósulása során iskoláinkban olyan ifjúság nevelése folyik, amelynek már természetes életközege a szocialista demokrácia, öntudatosan vállalja a társadalmi munkamegosztásban reá váró feladatokat, saját ügyének tekintve a szocialista nemzet törekvéseit. A társadalom igénye az, hogy önállóan gondolkodó, dönteni és alkotni tudó, egyéni céljait a közösségben megvalósítani akaró ifjúság hagyja el az iskola padjait. És ha a társadalom életének egészében fokozódik a különböző testületek és személyiségek vezetői tevékenységének szerepe, akkor a szocialista átalakulás egyik alap-