Kutatásmetodikai Tanulmányok [antikvár]

BEVEZETÉSA jelen tanulmányokban azokról az elméleti és kutatásmódszertani megfontolásokról szándékozunk képet adni, amelyek megelőzték az általános iskolai tanulók erkölcsi fejlettségével és az erkölcsi nevelés továbbfejlesztési lehetőségével kapcsolatos vizsgálatainkat.Ezek a vizsgálatok képet adnak az általános iskolás korú népesség erkölcsi-társadalmi arculatának legfőbb jellemzőiről, tudatosságának, magatartásának, motivációs bázisának fejlettségéről, vagyis mindazon komponensek állapotáról, amelyek ismereteink mai állása szerint a személyiség erkölcsi-társadalmi érettségét meghatározzák.A felsorolt mutatókat az általános iskola alsó és felső tagozatos korosztályánál különböző súllyal elemeztük. Az alsó tagozatban döntően az erkölcsi-társadalmi tudatosság, felső tagozatban pedig a motivációs bázis sajátosságai álltak munkánk előterében. Tartalmi szempontból azonban mivel az erkölcsi-társadalmi arculat minden mutatójában, a kollektív tendenciák jelentik a fejlettség kritériumát mindkét tagozatban a kollektív irányultság jelenlétének nyomonkövetése történik meg. Ehhez a felfogáshoz olyan megfontolások szolgálnak alapul, miszerint a szocialista társadalomban az össztársadalmi célkitűzésekkel összhangban a tudatos nevelőmunka számára is a legalapvetőbb feladat, hogy az újabb és újabb generációkban kifejlessze azokat a képességeket, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyén harmonikusan tudja kialakítani a szűkebb és tágabb társadalmi környezettel kapcsolatait.Vizsgálatainkat országos 2%-os reprezentatív mintán folytattuk le, s kiterjesztettük az általános iskola minden osztályára, közel 15 ezer tanulóra. Ez az adatgyűjtés, kiterjedtségét és komplexitását tekintve hazai viszonylatban előzmény nélküli, s az országos reprezentatív minta lehetőséget biztosít az alkalmazott módszerek standardizálására, s az erkölcsi-társadalmi fejlettség hazai normáinak megállapítására az általános iskolai korosztályt illetően.A gyűjtött adatok várhatóan lehetőséget biztosítanak arra is, hogy feltárhatók legyenek a magatartási, motivációs és tudatosságbeli tényezők közti belső összefüggések, s ezáltal elősegíthetik a személyiség erkölcsi-társadalmi fejlődésének és nevelésének, s az ezt a folyamatot befolyásoló főbb tényezőknek a jobb megismerését.Az ismertetésre kerülő elméleti koncepciók és az ezek alapján kialakított vizsgálati módszerek a jelenlegi stádiumban hipotetikus jellegűeknek tekinthetőek, s bár eredményességüket az előzetes vizsgálatok sok vonatkozásban megerősítették, végleges formájukat a már megindult országos vizsgálat és az azt követő erkölcsi nevelési kísérlet eredményei fogják megadni.