Bővebb ismertető
A MŰVELŐDÉSI EGYENLŐTLENSÉG ÉS A MŰVELŐDÉSI HÁTHÁNYT ENYHÍTŐ PEDAGÓGIAI MEGOLDÁSOK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN
A hetvenes évek hazai nevelésszociológiai kutatásai tisztázták a társadalmi rétegek helyzetének és a művelődési egyenlőtlenségeknek az összefüggését. Közismert, hogy az iskola a színhelye a társadalmi réteghelyzet művelődési manifesztációjának, s e különbségek újratermelődésének "is. Nem tisztázódott azonban kellőképpen a művelődési egyenlőtlenségek termelődésének teljes hatása mechanizmusa.
A kutatásunk szociológiai és szociálpszichológiai eszközökkel elsősorban a mikrokörnyezetben /a családban, iskolában, stb./ érvényesülő és az egyenlőtlenséget újratermelő tényezők megismerésére törekedett. Különösen fontosnak tartottuk a leghátrányosabb helyzetű általános iskolák hátrányt növelő szerepének feltérképezését. .
A kutatás során a kisiskoláskori hátrányjelenségek leírásából indultunk ki. Azt vallottuk, hogy a művelődési hátrány iskolai eszközökkel való enyhítése elsősorban az általános iskola keretében valósítható meg. Ezért új tantárgyi és pedagógiai programok bevezetésével és kipróbálásával, illetve az iskolai környezet gazdagításával törekedtünk a hátrány-enyhítő célok elérésére.
A művelődési egyenlőtlenségek csökkentése általános iskolai lehetőségeinek kipróbálását az alsó tagozaton két területen folytattuk: a/ nyelvi fejlesztő program bevezetésével a Zsolnai-féle nyelvi-irodalmi és kommunikációs tanterv alapján a tanterv, a pedagógiai programok, a pedagógiai-, didaktikai módszerek hatásvizsgálatával; b/ iskolai kompenzáló program bevezetésével egésznapos foglalkoztatással, fejlesztő-, felzárkóztató pedagógiai tevékenységgel és családgondozással.