Nem kívánt gyerekek? [antikvár]

BevezetésA modem kori iskola, illetve közoktatás a népesség kulturális homogenizációjának és viselkedésbeli normalizációjának (mü)helye. Eredményességének titka, hogy a modem társadalmakban élö egyénnek érdeke elsajátítani az egységes kultúrát, mert csak így tud boldogulni a munka világában és képes érdekeit érvényesíteni a társadalomban. Az állam felöl nézve a közoktatás feladata lojális állampolgárok teremtése. Ezen egyrészt a társadalmi integrációt, vagyis az egyéneknek az elitek által formált, mindenkori társadalmi mintáknak való megfeleltetését értjük, másrészt a nemzettudat formálását. Az iskola az utóbbinak egy nyelvi standard - az államnyelv - és egységes tartalmak közvetítésével, valamint ezekhez kapcsolódó azonos érzelmi, attitűdbeli viszonyulások kialakításával tesz eleget. Máig tartó hatású az iskola patrióta, illetve nemzeti nevelést adó missziójárói szóló gondolat, amit Rousseau kétszáz évvel ezelőtt így fogalmazott meg: Az oktatásnak kell a lelkeket nemzetileg megformálnia, úgy irányítania véleményüket és ízlésüket, hogy hazafiasak legyenek hajlam, szenvedély és szükség szerint" (Rousseau, 1953: 176). A közoktatás által közvetített tartalom az elmúlt százegynéhány évben sokszor módosult, az iskolának azonban továbbra is elsődleges célja maradt, hogy megfogalmazza a nemzet tagjait magában foglaló elképzelt közösség" identitását és ezáltal erősítse a tagok közötti szolidaritást.A közoktatás ugyanakkor annak az intézményrendszemek a része, amely a liberális demokráciák társadalmi egyenlőség eszméjét hivatott megvalósítani, sőt mint a társadalmi mobilitás csatornája egyenesen az alapja annak. Az iskolának a társadalmi különbségek-ke! és egyenlőtlenségekkel szemben - legyenek azok vallási, etnikai vagy osztályjellegü különbségek - kétféle stratégiája van: vagy eltekint ezektől a különbségektől, hogy a tőle elvárt standard ismereteket minden körülmények között, minden tanuló felé egyformán tudja közvetíteni, vagy pedig tudatosan felülírja azokat, például akkor, amikor egy nyelv sokféle dialektusa vagy különböző otthon beszélt nyelvek helyett egyet tesz meg az iskolai kommunikáció nyelvévé. Ebben a tekintetben elsősorban a nemzeti nyelvű, kultúrájú és szellemiségű állami oktatás asszimilálásra törekvő hatását szokták kiemelni, amely a kulturális kisebbségek jogait az oktatásban érvényesíteni kívánó minden újabb irányzat közös ellensége.A közoktatás integrációs missziójából adódik, hogy a másságot" mindig mint tanácsadást és gondozást igénylő hiányt, devianciát vagy veszélyeztetettséget észleli. [Ez a dinamika Diehm és Radtke (1999) szerint nem független a szociálpedagógiai intézmények érdekeitől: minél többfajta másságot" ismer el és kezel problémaként a közoktatás, annál nagyobb a klientúrája a szociálpedagógiának.] Függetlenül a többféleség ideológiai értékelésétől, a nemzeti oktatási rendszerek célja mindenütt a valamiképpen definiált