Pályaválasztási tanácsadó [antikvár]

Bevezetés Kedves Olvasó! Minden évben nem kis gondot jelent a szülőloiek, pedagógusoknak és tennészetesen maguknak a fiataloknak is az életpálya, a hivatás megválasztása. Az esetek többségében alig 14 éves korban, az általános iskola elvégzésekor dönteni kell arról: mi legyen a gyerekből, mit tanuljon, milyen szalímát, foglalkozást válasszon? Nem könnyű ezt az életbevágó kérdést eldönteni, még akkor sem, ha mind a szülő, mind a pedagógus és maga a fiatal is jó szándékkal, reálisan mérlegeli a lehetőségeket, s igyekszik ennek megfelelően választani. A fiatalok egyéni tulajdonságainak, hajlamainak, képességeinek alapc« ismerete mellett nyilvánvalóan a legfontosabb ismerni azokat a továbbtanulási, képzési formákat, utakat, amelyek végén — a kellő képesítés, szakmai képzettség elsajátításával — a kedvelt és választott életpályán a jól végzett munka öröme és a jó kereset biztosítható. Ismerni a reális választási lehetőségeket, a népgazdaság igényeinek megfelelő továbbképzési, továbbtanulási formák számszerű kereteit és arányait, s ennek alapján megválasztani az életpályát annyi jelenthet, hogy sikerül elkerülni a légvárak építése és a hamis illúziók kínálta gyakori zsákutcák csalódásait. Az egyén, a fiatal jól felfogott érdeke csak akkor válhat valóra — a pályaválasztás során is —, ha az megegyezik a társadalom érdekével, jelen esetben a népgazdaság fejlődése által diktált tényleges munkaerőigényeklcel. Nem szorul bizonyításra, mennyire irreális volna, ha hazánkban