Párhuzamok - kanyarok [antikvár]

ELŐSZÓ Egy ország gazdaságának és társadalmának fejlődéséhez, versenyképességének megtartásához a munkaadói igényeknek megfelelő ismerettel, képességekkel és készségekkel rendelkező szakemberekre van szükség. Annak feltérképezése, hogy a szakképzés és a munkapiac igényei mennyire vannak összhangban egymással, az iskolapadból kikerülő diákok mennyire felkészültek a munkába állásra, illetve milyen mértékben befogadóképes a munkaadói oldal, mennyire elégedett a kezdő munkavállalók kompetenciáival, szakmai felkészültségével, elképzelhetetlen a szereplők alaposabb ismerete nélkül. Az ilyen információk továbbá a képző intézmények számára is fontosak (lehetővé teszik a teljesítmény mérését, a képzésekről adott visszajelzések a belső minőségellenőrzés részét képezhetik), adatbázisba rendezve a pályaorientáció területén is hasznosíthatók. Mindezek megismerésére bevett eszköznek számítanak a különböző pályakövetéses vizsgálatok, amelyekre még régóta és jól működő pályakövetési rendszerrel rendelkező országokban is szükség van. A hazai oktatáspolitikának ugyan többször kinyilvánított és megerősített szándéka egy ilyen rendszer létrehozása, ez irányú kezdeti lépések már meg is történtek, ám a rendszer tényleges elindításának időpontja egyelőre még nem jósolható meg. Ennek következtében Magyarországon különösen fontosak és kívánatosak a szakképzésben végzettek ilyen jellegű felmérései. Saját diákjairól számos iskola végzett és végez intézményi pályakövetést, jóllehet az ilyen vizsgálatok, kvázi kutatások eredményességével, tényleges hasznával sokan elégedetlenek -mind az iskolán kívül, mind azon belül. Egy, az OFI-ban folyó, szintén TÁMOP-projekt (Mártonfi 2011) keretében értékes elemzések születtek ebben a témában, amelyek a problémák puszta ismertetésén túl a kudarcok okaira is rávilágítanak. Az intézményi vizsgálatok eredményei helyi szinten relevánsak: az intézmények, afenntar-tók, esetleg a helyi közösség számára szolgáltatnak értékes információkat. Az adatok magasabb szintű - megyei, regionális, országos - rendszerbe foglalásának hiányában (bár ahogy említettük, még egy ilyen rendszer megléte esetén is) szükség van átfogóbb kutatásokra is. Ilyenekre azonban ritkán kerül sor. A kivételek (pl. MKIK GVI 2011, 2010, 2009, 2008; NSZI 2006) közös jellemzője továbbá, hogy a diákokat röviddel (még ugyanabban az évben, esetleg egy évvel később) a szakképzettség megszerzése után keresik fel. Ily módon főleg a szakképzés közvetlen hatását mérik, hosszabb távú folyamatok megragadására kevéssé alkalmasak.