Szövegfeldolgozás az általános iskolai történelemórákon [antikvár]

A tíz éven túli gyermekek olvasási készségének problémája nem szűk, szakmetodikai kérdés. A felső tagozatos olvasás nem egyetlen, hanem valamennyi tantárgy, a korszerű pedagógia ügye. Ebből származik az a követelmény, hogy minden tantárgynak, amely eszközként használja a tanulók olvasását saját tantervi célkitűzései és feladatai megvalósításában, felül kell vizsgálnia viszonyát, kapcsolatát, meglevő és kihasználatlan lehetőségeit a tanulók olvasó, szövegfeldolgozó tevékenységében. Olvasáson - e munkában - mindenesetre bonyolult, összetett tanulótevékenységet kell értenünk, amely nem tűri az egyoldalúságot, a leegyszerűsítést; amely célul tűzi ki a gazdagabb, sokoldalúbban nevelt és képzett személyiséget, a mélyebb tantárgyi tudással felvértezett jövő nemzedéket. Elöljáróban is hangsúlyozzuk, hogy nem akarjuk felcserélni, felcseréltetni a történelemtanítást holmi olvasgatással. Csupán arról van szó, hogy a történelemtanításnak az iskola keretein messze túlmutató feladatrendszere, az iránta támasztott társadalmi igények megkövetelik a történelmi szövegek sokféleségével való szakszerű foglalkozást.