Társadalmi partnerek és szakképzés [antikvár]

Részlet a műből: BEVEZETÉS Az 1989-90-es politikai fordulat alapvető változásokat hozott az ország irányítási mechanizmusaiban. A nyugati típusú parlamentáris demokrácia legfontosabb intézményei gyorsan kialakultak. Nem ilyen tiszták a viszonyok az egyes részpolitikákban. Ezekben - pl. az oktatás, a szakképzés, az érdekegyeztetés területén - a mintaadó, fejlett nyugati országokban is egymástól jelentősen eltérő működésmódok alakultak ki. Nem magától értetődő, hogy nekünk melyik utat kell követnünk, vagy melyekből próbálunk bizonyos funkcionális elemeket átvenni. Az egyes részterületek működési mechanizmusainak kiérlelése hosszú folyamat, amely a mindenkori politikai erőtérben zajlik. Az egyes szereplők eközben a nyugati félteke tapasztalataiból igyekeznek ötleteket, érveket gyűjteni, hogy saját előnyös pozíciójukat biztosítsák. E tapasztalatok összegyűjtése és a hazai szempontokat figyelembe vevő ismertetése, a hatékony, kiegyensúlyozott működési mechanizmus kialakulását szolgálhatja. E kiadvány ezt a célt kívánja szolgálni. A kiszemelt részterület a szakképzéspolitika, a szakképzés területén való érdekegyeztetés. A bemutatott példa az eredményesen működő rendszerek egyike, a német rendszer. Ennek vázlatos összegző ismertetése után bemutatjuk a szövetségi és tartományi szintű szakképzéspolitika formálásának legfőbb intézményeit (Szövetségi Szakképzési Intézet, Tartományi Szakképzési Bizottság), majd néhány, az adott területen fontos szerepet betöltő társadalmi partner (DIHT - Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége, ZDH - Német Kézművesek Központi Szövetsége, BDA - Német Munkaadók Szövetségi Egyesülete, BDV - Német Parasztszövetség, DGB - Német Szakszervezeti Szövetség, HBV - Kereskedelmi, Banki és Biztosítói Dolgozók Szakszervezete) szakképzéspolitikájának vázlatos leírása következik. Valamennyi szervezetnek a fő kérdésekben kinyilvánított álláspontját ismertettük. Ezek remélhetőleg sok gyakorlati ötletet, érvet adnak majd a hazai szakemberek- 9