Konferencia az esélyegyenlőséget növelő óvodai-iskolai jó gyakorlatokról [antikvár]

Kertesi Gábor-Kézdi Gábor ÁLTALÁNOS ISKOLAI SZEGREGÁCIÓ MAGYARORSZÁGON AZ EZREDFORDULÓ UTÁN* Ebben a tanulmányban a 2006. évi országos kompetenciamérés — minden iskolára és egy iskolai évfolyam minden tanulójára kiterjedő — adatfelvételére támaszkodva megpróbáljuk részletesen feltárni a magyarországi iskolai szegregáció jelenségét: az iskolák közötti és az iskolákon belüli osztályszintű elkülönülés mértékét, településszintű és regionális (kistérségi léptékű) térbeli különbségeit és a szegregáció mértékét befolyásoló összefüggéseket. Az elemzés újdonságát a teljeskörűsége adja. Az elmúlt évtizedben számos mélyreható elemzés született, amely a magyar közoktatás bizonyos részeit lehatárolva vagy egy-egy nagyobb város vagy városrész iskolapolitikáját elemezve tárta fel az iskolai szegregáció mozgatórugóit és rejtett mechanizmusait. Az itt következő tanulmány azonban az első, amely minden általános iskolára és az ország egészére nézve próbál megfogalmazni az iskolai szegregációról érvényes állításokat.** Journal of Economic Literature (JEL) kód: H75, 121, J15. Az ezredforduló óta, amikor az első PlSA-felvétel' eredményei napvilágot láttak, országok sora kényszerült újragondolni oktatáspolitikájának egészét. Németországban a miért teljesítményekkel való elégedetlenség valóságos sokkot váltott ki. Újságcikkek, rádió- és televíziós műsorok sokasága próbált a végére járni a várakozásoktól elmaradó teljesítmények okainak. Magyarországon a 2000. évi első felmérés eredmé- A tanulmány Kertesi Gábor Iskolai szegregáció Magyarországon az ezredforduló után címmel szóban elhangzott előadásának írásos változata, amely megjelent a Közgazdasági Szemle 2009. novemberi számában. A tanulmányt, amelyet változatlan forrtiában közlünk, a szerzők és a lap hozzájárulásával adjuk közre. Köszönettel tartozunk Németh Nándor kollégánknak a tanulmányban szereplő térképek megrajzolásáért és Gyöngyösi Győzőnek kiváló asszisztensi munkájáért. A tanulmány elkészítését a Közoktatás teljesítményének mérése-értékelése című NFÜ projekt (267/2008), az Oktatás, foglalkoztatás, versenyképes gazdaság Magyarországon a XXI. században című Jedlik Ányos program (B2-2006-0016), valamint az Alacsony iskolázottság reprodukciója című OTKA program (68523K) támogatta. PISA: a tanulói teljesítmények nemzetközi értékelésének programja.