Korok párbeszéde [antikvár]

Nádas József szociológiai, pedagógiai, történeti írásaiból készült válogatást tart kezében az olvasó. A művek meghatározott alkalomra készültek, tudományos szemináriumon, tanügyi kiállításon, nevelőtestületi értekezleteken, színházi előadás vagy költői est bevezetőjeként hangzottak el. A jegyzetek tanítványok érettségi felkészülését segítették, helytörténeti kutatócsoport munkáját irányították. Valamennyi írást tartalmi gazdagság, gondolati mélység, érzékletes, szép előadásmód jellemez. Mai olvasójukra elsősorban mégis a mondanivaló korszerűsége miatt hatnak a meglepetés erejével. Bár a kötetben szereplő első írás több mint 70 éve íródott, az utolsó majdnem 25 éve, a ma embere joggal érzi úgy, hogy Nádas József gondolatai közvetlenül hozzá szólnak. Korának kérdéseire kereste a választ, egyén és közösség boldogságáról, boldogulásáról, a napi küzdelmeken túlmutató reményről beszélt. Történelmünk szálaiból próbálta kibogozni a jövőt, meghatározni a felelősséggel vállalható egyéni és közös cselekvés módját. Mindezek a mi korunk kérdései is. A kötet második felében munkatársak, tanítványok, családtagok emlékeznek Nádas Józsefre. Jellemző eseményeket, emberséges, bölcs szavakat és tetteket idéznek, elénk rajzolva egy olyan ember és tanár alakját, aki (mint Nádas József írja az eszményi pedagógusról), „folyton neveli, tökéletesíti, nemesíti önmagát, hogy lelkének szép formáit azután átvigye tanítványaira." Gondolataikban - ahogyan hallgatóiban egy nagyon tiszta dallam - tovább élnek Nádas József gondolatai, eszméi.