A tehetség kézikönyve [antikvár]

Részlet: A TEHETSÉG KÉZIKÖNYVE ELÉ A kézikönyveknek nagy hagyománya van minden tudományterüLeten. Ezek megjelenése az egyes diszciplínákban attól függött, hogy mikor gyűlt össze átfogó és rendszerezett kutatási anyag, amellyel új minőséget lehetett kínálni az olvasók számára, meghaladva a csak az egyes résztémakörök kutatási eredményeinek összefoglalását bemutató szakkönyvek információinak értékét. Nem véletlen, hogy a tehetségfejlesztés témakörében csak a múlt évszázad utolsó évtizedében kezdtek megjelenni a kézikönyvek a nemzetközi szakirodalomban. Bár a tehetségkutatások tudományos eredményeiről szóló első könyvek már a 20. század elején napvilágot láttak, mégis csak a század végére vált Igazán átfogóvá és rendszerezetté a tehetség mibenlétéről és fejlesztéséről szóló tudásunk. E témakörben a kézikönyv megjelentetésének igénye először 1988-ban fogalmazódott meg. A. H. Passow, a World Council on Gifted and Talented akkori elnöke egy müncheni konferencián tartott beszédében hangsúlyozta: a kutatási eredmények és a tehetségfejlesztés gyakorlati tapasztalatai biztos alapot jelentenek egy átfogó témakörű tehetségkézikönyv megjelentetéséhez. Javaslata általános egyetéri;ést váltott ki a világ vezető tehetségkutatói körében, s 1993-ban meg is jelent Heller, Mönks és Passow Internationat Handbook of Research and Deveíop-ment of Giftedness and Talent című korszakos jelentőségű műve (Oxford, New York, Seoul, Tokyo: Pergamon Press). Majd tekintettel a nagy szakmai sikerre 2000-ben megjelent ennek a kötetnek a második, bővített kiadása is, Heller, Mönks, Sternberg és Subotnik szerkesztésében, amely közel ezer oldalon adta közre az akkori legújabb kutatási eredményeket és gyakorlati tapasztalatokat a témakörben, 24 ország több mint száz kutatójának tollából. A magyarországi tehetségkutatás nagy elismerését jelentette, hogy szerkesztői felkérésre közreműködhetett a kötet megírásában egy hazai szakember is. Ezt követően, ahogy egyre gazdagabb Ismeretek gyűltek össze a tehetséggondozás egy-egy témakörében, sorban kezdtek megjelenni az egyes résztémakörök kézikönyvei is, melyek ma már gombamód szaporodnak. Magyarországon lassabban értek meg a feltételek az átfogó, „nagy" tehetségkézikönyv megjelentetéséhez, mint a fentebb említett országokban. Ennek fő oka az volt, hogy hazánkban ugyan voltak már nemzetközi hírű tehetségkutatások a második világháborút megelőző évtizedekben Is, de az 1940-es években ezek megszakadtak, s csak az 1980-as évek közepétől Indultak meg újra. Az elmúlt három évtizedben - sok külföldi tanulmányúttal és külhoni jeles kutatók szakmai támogatásával - ismét eljutott a magyarországi tehetségkutatás a nemzetközi szintekre, és sorra jelentek meg az értékes publikációk itthon és külföldön egyaránt (vö. tehetseg.hu/tehetsegkonyvtar, Géniusz Könyvek; www.mateh.hu, „Tehetség szakirodalom"; „Tehetség bibliográfia"). Ennek a fejlődésnek az eredményeként felnőtt Itthon egy olyan szakembergárda, amelyikben lehetett bízni, hogy tudásukat összerakva képesek lesznek egy hazai feltételek között jól használható tehetségkézikönyv megírására. Erre a munícióra építve Indította el a Magyar Tehetségse-gítő Szervezetek Szövetsége két évvel ezelőtt A tehetség kézikönyve kidolgozásának folyamatát. A kötet megírásában harminc jeles hazai tehetségkutató és gyakorlati szakember működött közre. A tehetségkutatás és tehetséggondozó gyakorlat aktuális kérdésköreit négy nagy fejezet 35 tanulmányában bontották ki a szerzők, a következőkben ezekből emelünk ki érdeklődésfelkeltés céljával néhány résztémakört. A teljes áttekintést a tartalomjegyzék foglalja magában. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy bizonyos alapvető információk Ismétlődhetnek több tanulmányban is. Ennek az az oka, hogy minden egyes tanulmány szerzője teljességre törekedett az adott témakör feldolgozásában, feltételezve, hogy az olvasók nem a kézikönyv elején kezdik a tájékozódást, hanem célirányosan választanak ki egy-egy írást munkájuknak, érdeklődésüknek megfelelően. Az 1. fejezet egyetlen tanulmánya a hazai tehetséggondozás történeti áttekintését és eredményeit összegzi a múlt század nyolcvanas évelnek végéig. Különös éri:éke ennek a munkának, hogy -20-