Az erdei iskola kézikönyve [antikvár]

Bevezető Ajánlást írni nenn kis felelősség, még a kedvező körülmények, bátorítás, segítő szándékok tudatában is szorongással jár. Mégis öröm számomra, hogy a nyilvánosság elé tárhatom vállalkozásunk szerény eredményeit, megismertethetem az ország iskoláival a négy év munkája során összegyűlt tapasztalatokat, talán hasznosíthatók lesznek mások számára is. Először egy rövid történeti, illetve fogalmi áttekintést ajánlok figyelmükbe. Az ún. erdei iskolák, mint az iskolai oktató-nevelő munka sajátos színterei, Magyarországon az utóbbi években szerveződtek, bár Nyugat-Európában az iskolai tevékenység kiegészítő formája régebbi múltra tekint vissza. Eredetileg az erdei iskolák olyan egészségügyi és egyben oktatási intézmények voltak, amelyek a különböző betegségekre hajlamos, gyenge fizikumú gyerekek üdültetését szolgálták úgy, hogy közben a tanulók ne maradjanak el tanulmányaikban sem. Az első erdei iskolát 1902-ben tuberkulotikus gyerekek részére a porosz Vöröskereszt egyesület létesítette. (Bár meg kell jegyeznem, hogy ilyen célú létesítmény hazánkban Pécsbánya telepen már a múlt század 70-es éveiben működött. Nem erdei iskolának hívták, de jellegét és működését tekintve az volt.) A mai erdei iskolá-kat nem szabad összetéveszteni a klasszikus értelemben vett erdei iskolákkal, hiszen általában nem egész évben működő, önálló intézmények, hanem valamelyik (nagy) városi iskola néhány hétre kihelyezett és más módszerekkel dolgozó osztályait jelöli az elnevezés. Miért hoztunk létre erdei iskolát, kérdezhetné bárki, hiszen a természetjárás, a turisztika, a kirándulás, az iskolából kivitt tanóra mindenki által ismert és művelt tevékenység? Mielőtt az okokat feltárnám, továbbá a hagyományos iskola és az erdei iskola közötti lényeges különbségeket taglalnám, bemutatom intézményünket. A Petőfi Sándor Iskola egy elöregedő gyártelepen található Salgótarjánban, ahol sok a hátrányos és a veszélyeztetett helyzetű tanuló. Több évtizedes értékes hagyományokkal rendelkezünk, jó a kapcsolatunk a környező intézményekkel, a szülők ós az iskola között igazi nevelőtársi viszony alakult ki. Sokszínű tanórai ós tanórán kívüli tevékenység folyik nálunk, mégis a gondok, a problémák ösztönöztek bennünket arra, keressük a megoldást, hogyan juthatnak tanulóink egészségesebb környezetben saját tapasztalataik ós élményeik alapján tudáshoz. A 820 gyermek igen zsúfoltan fér el és dolgozik a kb. 500 főre tervezett épületben, feszültség, fáradtság, ingerlékenység tapasztalható rajtuk, ügy gondoltuk, kimenekítjük őket a festői szépségű Galyatetőre, ahol a Petőfi Diák Sport Egyesületnek (DSE) saját tulajdonú síháza van. Minden alsó tagozatos osztály ősszel és tavasszal egy-egy hetet tölthet itt (kb. 250-280 tanuló). Természetközeibe keáilve sokféle erkölcsi, akarati tulajdonság, személyiségjegy fejleszthető, bizonyos tantárgyi ismeret pedig csak itt sajátítható el és mélyíthető tovább. Maga a természet a tananyag; a táj esztétikuma, a környék néprajza, a környezet megismerése és védelmének lehetősege. Miben tér el tehát az erdei iskola a hagyományostól? A legfontosabb tételek, szempontok az alábbiakban összegezhetők: - a tananyag maga a természet, - nem tanteremben folyik a munka, hanem terepen, a természetben, ahol problémákat lehet felvetni és megkeresni a választ, - nem tanórákon történik a tanulás, hanem a nap legideálisabb részében, ós addig tart egy foglalkozás, ameddig a tanulók érdeklődéssel végzik, - nem a pedagógus a főszereplő, hanem a gyermek, aki sokféle tevékenységet végigpróbálva, élmények alapján jut az ismerethez, - módszereiben az önálló ismeretszerzés dominál, a tanári irányítás csak közvetve, a tanulócsoportok igénye szerint történik.