Ember és környezete [antikvár]

PEDAGÓGIAI, MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Miénk a világ! A környezeti nevelés kezdete ez a kényelmetlen felismerés. Miénk a világ. Jó ez nekünk? Jó ez a világnak? Akinek valami drága kincs van a birtokában, tapasztalatból tudja, mennyi törődésti élményt, aggodalmat, gondot-bosszúságot, örömet jelent egyszerre a saját családja, gyermeke, lakása, kutyája, autója - ha olyan szerencsés, hogy egyet vagy többet e javak közül a magáénak mondhat. Sajátunk, tehát bármelyikben tetszőlegesen nagy kárt is tehetnénk (önmagunkat is beleértve), de épeszű és becsületes emberek vagyunk. Ennek még a feltételezése is sértő. Tegyünk néhány kísérletet! Gyűjtsük össze, mi minden akadályoz bennünket abban, hogy éljünk a saját tulajdonunkkal, és azt is, hogyan küzdhetjük le ezeket az akadályokat! Ha megismerjük akár a Föld, akár csak a hazai környezet változásait, és Magyarország népessége (saját magunk) egészségi állapotát, amelyek a jelenünket, jövőnket közvetlenül is befolyásolják, több, mint nyugtalanító képet kapunk. Megváltozott a világunk. Olyan anyagokból készülnek használati tárgyaink, élelmiszereink, ruháink, épületeink, amilyeneket az emberek 40%-ának szervezete visszautasít (allergiás rá). A gyermekjátékok apró gombelemei halálosan mérgezők. Nem ihatunk patakból, kútból, nem fürödhetünk folyóinkban, nem mindig ártalmatlan a levegő sem. Katasztrófapedagógia Ez a szörnyszülött szó azoknak a pedagógusoknak a törekvését illeti, akik a vil^ot igyekeznek a valósághoz híven, olyannak bemutatni, amilyennek ismerik. Ha elmélyedünk Földünk, és ezen belül Magyarország helyzetében, jellemzőiben, minél pontosabb adatokhoz, ismeretekhez jutunk, annál kisebb az életkedvünk. Mi még túléljük valahogy ezt a korszakot, de ki készíti fel gyermekeinket arra, hogy milyen világot örököltek tőlünk? Nem ők kérték, ezt kapják. Legalább tisztességesen mondjuk meg, mit hagyunk rájuk! A környezetvédő zöld mozgalmak egyik célkitűzése volt, hogy "nyugtalanítani kell", nem szabad elfordulnunk a fenyegetésektől, és mesterséges, elszigetelt világunkat biztonságosnak képzelnünk. A környezetvédő - ha nem is feltétlenül ellenfél - legalább is csodabogár. Gondoljuk meg a pedagógus felelősségével: szabad-e nekünk kevesebbet tudnunk mindarról, ami közvetlenül veszélyeztetheti a gyermekeket, és mi magunkat is? Amit már tudhátunk - mert valaki már tudja közülünk, emberek közül, amit már felfedeztek, arról nem szabad nem tudomást vennünk. Ha elavult egy elképzelés, tétel, adat.