Bővebb ismertető
Részlet:
Anglia oktatáspolitikájának és oktatásügyének lényeges meghatározója a társadalmi, gazdasági és politikai helyzet, ugyanis ezen a téren mutatkozik meg leginkább az állammonopolista rendszernek a külső és belső tényezők által előidézett válsága, mely jelentősen hatott az oktatáspolitikai döntésekre. A kapitalizmus általános válsága talán Nagy-Britanniára hatott legjobban Európában: az ipari termelés stagnál, az infláció nő, nagyobb a munkanélküliek száma, az államadósság nő. A hetvenes évek kezdete óta megfigyelhető Angliában az oktatási költségvetés állandó csökkentésének tendenciája. Már 1970-ben 40 millió fonttal csökkentették az iskolákra szánt kiadásokat, s ez rendkívül súlyos következményekkel járt: le kellett állítani az iskolai építkezéseket, s ezáltal tanteremhiány alakult ki, s megnövekedett az osztálylétszám. 1979-ben a Konzervatív Párt győzött a választásokon, s azóta a Thatcher kormány még nagyobb mértékben csökkenti az oktatásügyi ráfordításokat. A munkanélküliség növekedett s ez legjobban az iskolát befejezők között látszik meg. Míg az elmúlt évtizedben kb. 64%-kal lett magasabb a munkanélküliek száma, az iskolát befejezők között ez csaknem az ötszörösére nőtt. A munkapiacon és ezen belül a foglalkoztatottsági rendszerben kialakult helyzet válságos, ellentmondásos fejlődése az oktatásügyre is hatást gyakorol.
Anglia oktatáspolitikáját és az oktatási reform végrehajtását a politikai kormánypártok állandó cseréje determinálja. Az is nyilvánvaló, hogy a megváltozott feltételekhez a Munkás Párt tudott rugalmasabban alkalmazkodni. Ez az oktatási reformok végrehajtásához való viszonyában mutatkozott meg, melynek során az oktatás demokratizálását igyekezett megvalósítani. A II. világháború befejezése óta háromszor volt kormányon /1945-1951: 1964-1970; 1974-1979./ s 1980 nyara óta ismét megerősödött, bár ellenzékben van. Programjukat 1980-ban közzétették, majd 1982 őszén jóváhagyták a választási győzelmük esetén érvénybe lépő oktatási törvény tervezetét.