A jegygyűrűért! [antikvár]

Fokozódó érdeklődéssel olvastam e könyvet s azzal a meggyőződéssel zártain be, hogy szerepe éppoly áldott lesz a leányok világában, mint Tóth Tihamér ,,Tiszta férfiúság"-a a fiúk között. Ha jobb jövőt áhítunk, úgy elsősorban a társadalom s a nemzet szívét: a nőt kell egészségessé tennünk. Ez a mi magábaroskadó korunk - sajnos - minden eszközt felhasznált arra, hogy leányainkat megfossza ezerszínű diadémjuktól: a női tisztaságtól. Irodalomban, moziban - nem egyszer fejedelmi tollak - úgy jelenítik elénk a magyar nőt, mint érzékiségtől túlfűtött, végzetet árasztó lényt. A társadalom és szórakozási alkalmai, mint a tánc, a strand, a week-end, a kirándulások stb. egyetlen lélektipró mechanizmusnak látszanak. A kenyérkeresetre kényszerített nőben a férfikollégák nemcsak vetélytársat látnak, hanem zabolátlan indulataik védtelen szenvedőjét. Mert védtelen a mai leány, jól állapítja meg szerzőnk. Nem oltalmazza otthon és társadalom úgy, mint nem is olyan régen. Egyedül áll örök sorstársa, a férfi előtt, egyedül kell vele harcát megvívnia és csak akkor győz, ha megvédi önnönmagút. A sikeres védekezéshez azonban elengedhetetlen, hogy - egyrészt - ismerje a reá leselkedő veszedelmeket, rejtett csapdákat, a romlás mámoros útját, - másrészt - hogy napként tündököljön előtte tisztaságának jelentősége, mely a saját boldogságának kulcsa, nemzetének élete, Egyházának pedig dicsősége.