A magányos gyümölcsfa [antikvár]

Azon a napon ... ... és aztán egy napon - úgyszólván minden előzmény nélkül - hirtelen ráébredsz, hogy nem mentél férjhez és most már nem is fogsz férjez menni. Egészen jelentéktelen körülmények között jutott eszedbe: talán éppen kesztyűt húztál, vagy a zongoráról törölted le a port. Talán kicsit korábban ébredtél, mint máskor, vagy kicsit későbben, talán gyászjelentést hozott a posta, vagy az eljegyzéséről értesített valaki. Magad sem tudod, hogyan jutott eszedbe, csak éppen eszedbe jutott. Nem fontos, hogy hogyan és miért történt. Az sem fontos, hogy hány éves korodban volt. A gyöngyvirág kora tavasszal zárja már le hófehér csengetyűit, a krizantémum pedig megvárja a késő őszt, és még akkor bontja ki pompás virágait. Sokfélék vagyunk. Az egyiknél már huszonhárom-huszonnégy éves korában ébred ez a gondolat, a másiknál 40-50 éves korban. Nem fontos, hogy hány éves korodban, de egyszer bekövetkezik, hogy eszedbe jut, - hogy bizonysággá lesz benned: lelkem levetette nászruháját, szívemről lehullott a virágszirom. Valami elmúlt és nem jön vissza többé sohasem.