Bővebb ismertető
A) A PEDAGÓGIAI KUTATÓMUNKA METODOLÓGIAI ALAPJAI
"Egy tudomány, amely kutatási möd szereinek sajátosságairól, előnyeiről, hibáiról, tökéletesítéséről, hatásairól és különösen ismeretelméleti alapjairól csak hiányosan vagy egyáltalán nem tájékozódik, alig érdemli meg ezt a nevet ."
/W.A Lay/
A pedagógiai kutatás célja azoknak az összefüggéseknek, törvényszerűségeknek a feltárása, amelyek a személjriség fejlesztése, formálása során érvényesülnek. Ez a feltáró munka a pedagógiai tevékenység hatásfokának állandó emelése érdekében folyik.
1. A pedagógiai kutatómunka sajátosságai
A kutatás tárgya, a pedagógiai valóság rendkívül komplex. Ez a komplexitás nehéz feladat elé állítja a kutatót, mivel minden pedagógiai jelenség vagy folyamat a személyiség fejlesztése szempontjából sok lényeges és lényegtelen elemet foglal magában egyidejűleg. A tudományos vizsgálat első szakaszában tehát mindenekelőtt el kell különíteni egymástői a kutatónak a pedagógiai valóság általa vizsgált területén a személyiség formálása szempontjából lényeges elemeket a járulékos, felszíni mozzanatoktól. Ez a szelektáló munka különbözteti meg a tudományos kutattounkát az egyszerű tapasztalatgyűjtéstől, a tapasztalatoknak a gyakorlati munka során adódó puszta összegeződésétől .1)
Miga szelektáló tevékenységet is magában foglaló tudományos vizsgálódás eredménye a lényeges összefüggések bizonyított megfogalmazása, addig a lényegtelen elemeket is magukban foglaló tapasztalatok összegeződése csupán a pedagógiai valóság summázott, felszíni leírásához vezethet el.
A pedagógiai jelenségek és folyamatok ilyen jellegű leírása lehet nagyon színes és életszerűnek tűnő, ez azonban nem jelenti egyben a tudományos megbízhatóságot és általánosíthatóságot. Ellenkezőleg, a pedagógiai kutatás gyermekbetegsége a pedagógiai történések életteljességben való megragadására törekvés. A pedagógiai valóság ilyen feltárása ugyanis nem jelenti sokoldalúságának rögzítését, hanem egy konkrét szituáció egyedi sajátosságainál való megtapadáshoz vezet.
A pedagógiai valóság másik jellemzője a labilitás, szintén alapvetően meghatározza a kutatómunka jellegét. Ugyanis a pedagógiai jelenségek és
- 7 -