Család és iskola [antikvár]

ELŐSZÓ Szülők és nevelők, család és iskola problémáira, gyakran hallott vagy el sem hangzott kérdéseire kívánunk választ adni ebben a könyvben. Bármilyen vonatkozásban beszélünk is azonban a nevelés kérdéseiről, a központi kérdés mindig maga a gyermek. A gyermek, akiben a család és a társadalom is egyformán a jövőt látja. Törekvésünkben az a cél vezetett, hogy elősegítsük a szocialista társadalom két legfontosabb nevelési tényezőjének, a családnak és az iskolánajc együttműködését. Milyen lehetőségei vannak ennek az együtt-működésnek, vagy egyáltalán, szükség van-e az iskola és a család együttműködésére? Ezekre a kérdésekre kívántunk választ adni. S mivel szülők között is és nevelők között is — ha egyre kevesebben is —, de akadnak még, akik nem hisznek ennek az együttműködésnek a megvalósításában, tartalmilag és tematikailag igyekeztünk úgy összeállítani e szerény tanulmányt, hogy a rendelkezésünkre álló tapasztalatok alapján reális és megvalósítható, gyakorlati segítséget nyújtsunk pedagógusoknak és szülőknek egyaránt közös törekvésük eléréséhez. Természetesen nem beszélhetünk anélkül a nevelés különféle kérdéseiről, hogy ne érintsük a felelősség kérdését. Véleményünk szerint ez a felelősség egy és oszthatatlan, közös felelősség s része van ebben a családnak, az iskolának és az egész társadalomnak. Ezért igyekeztünk választ adni azokra a kérdésekre, hogy mi a szerepe és jelentősége társadalmunkban a nevelésnek. Ezzel kapcsolatban érintettük a nevelés lehetőségeinek kérdését, valamint a nevelés feladatait, a családi nevelés szerepét a nevelés folyamatában stb. Aránylag sokat foglalkoztunk a családi nevelés kérdéseivel, mivel véleményünk szerint mindenféle nevelési tanácsnál eredményesebb és hatásosabb a megelőzés. Sajnos, ma még gyakori, hogy az iskola és a család kapcsolatának jelentősége csupán akkor vetődik fel, amikor nemcsak ellentmondások, hanem konfliktusok is jelentkeznek e két nevelési tényező együttműködésében. Ilyenkor az iskola gyakran a családra, a család pedig az iskolára igyekszik hárítani a felelősséget. Amelyik szülő azzal hárítja el magáról a nevelés felelősségét, hogy kijelenti ,,azért van az iskola, hogy neveljen", lényegében azt mondja, hogy ,,nem törődöm a gyerekemmel". Amelyik pedagógus azt állítja, hogy a ,,nevelés a család dolga", lényegében azt vallja, hogy csupán az oktatással is megelégszik. Kölcsönös szemre-