Daddy Cool [antikvár]

Részlet: Amikor a kiadóval nekiálltunk ennek a könyvnek, összeállítottunk egy meglehetősen hosszú listát azokról az apákról, akiket szeretnénk „megszerezni". Szabó Győző az elsők közt volt rajta, mint kihagyhatatlan alany, a tizenkilenc éves Bori és a hatéves Misi édesapja. Kisfia anyukája a szintén színész Rezes Judit. Győzőben egyszerűen van valami nagyon szerethető. Nemcsak azért, mert a jó útra tért rosszfiúkat mindenki imádja, hanem mert a lényéből árad valami kortalan vonzerő. Napszemüveges, bőrdzsekis macsóként is tökéletesen a helyén van valamelyik motorján, de cseppet sem lógna ki egy fekete-fehér némafilm szereplőjeként sem, amint csíkos matrózfelsőben csépeli a gaztevőket. Talán ennek köszönhető, hogy nem tudjuk elunni, pedig Győző mindenhol ott van. Minden vígjátékban (tényleg mindegyikben!), a bulvárlapok hasábjain, a Barátok köztben, a Beugróban, a színházban. Bestseller könyvet ír, éttermet nyit, tévéshow-ban szerepel, énekel, táncol, akármi. Valamiért mégsem tudjuk őt megunni, mert érezzük, hogy őszinte örömmel teszi. Nincs ez másként a gyerekneveléssel, az apasággal kapcsolatban sem. Mi legalábbis ebben bíztunk, és nem is kellett csalódnunk. Nem azt mondom, hogy könnyű volt összehozni vele a randit, de ez nem is meglepő. Szerintem simán lehet, hogy Szabó Győzőből nem is egy van, hanem három-négy, különben nem tudna ennyi helyen lenni egyszerre. Szerencsére valamelyik Győzővel már ismertük egymást korábbról. Meg nem mondom, pontosan honnan, talán még a régi mozimagazinos időkből, de az sem kizárt, hogy anno buliztunk együtt valamelyik add partyn. Persze benne lehetne a pakliban, hogy mostanra ez is amolyan 21. századi ismeretséggé formálódott, amikor a Facebookon nap mint nap látod, mit csinál a másik, mégis simán előfordulhat, hogy az utcán nem ismeritek meg egymást. Szerencsére Győző esetében szó sincs erről, nagyon kedvesen és közvetlenül köszönt. Leül, rendel, de még látszik, hogy nincs egészen itt. Néhány perc előjáték, egy kis csacsogás, és már fel is enged. Talán nem először csinál ilyet Jöhet az első kérdés. Interjúk előtt mindig összeállitok egy listát belőlük, amit aztán meglehetősen hosszan rendezgetek, töprengve azon, hogy melyiket mikor tegyem fel. Nyilván általában a könnyebbekkel indulok, és az olyan rázós témák, mint egy tíz évig tartó drogos múlt, valahová a végére kerülnek. Ehhez képest Győző nem teketóriázik, egyből belecsap a lecsóba