Hát ide figyelj, édes fiam [antikvár]

Miért írunk az ifjúságról? Miért foglalkoztat bennünket is a társadalomról való gondolkodásnak ez a régi, de valójában korszakunk sajátos összefüggéseiben értékelendő vizsgálati tárgya? Elsősorban azért, mert mindennapi munkánkban nem kerülhetjük meg. Másodsorban pedig azért, mert az ifjúságkutatás mintegy két évtizede globális problémává fejlődött. A kilencedik pártkrongresszust követően, és annak újító szellemében megalakult Romániában az Ifjúságkutató Központ, országos méretűvé szélesedett a fiatal korosztály vizsgálata. E fokozott hazai érdeklődés nemzetközi kisugárzása az Ifjúság Nemzetközi Évének előkészítésében és lebonyolításában is megnyilvánult. Az ifjúságkutatásra mindvégig ösztönzően hatották párt főtitkárunk, Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásai. Amellett, hogy nagyra értékelte az ifjúság szerepét szocialista hazánk építésében, arra figyelmeztetett minden kutatót — legutóbb a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásának 60. évfordulóján mondott beszédében —, hogy számolni kell „mind a hazánkban, mind nemzetközi téren bekövetkezett óriási változásokkal, a tudományf s egyáltalán az emberi megismerés új vívmányaival, állandóan ?szem előtt kell tartanunk mind a sajátos, mind pedig más országok és népek tapasztalatait, de el kell utasítanunk minden sablont, az olyan szervezési formák és módszerek mindennemű gépies lemásolását vagy átültetését, amelyek már nem megfelelők vagy nem felelnek meg hazánk feltételeinek E szemlélet jegyében bontakozott ki az ifjúság és a társadalom kölcsönös egymásra hatásának széles körű tudományos vizsgálata, amely az utóbbi két évtizedben nagyszámú szakkiadványban realizálódott. Ezek közül különösen a KISZ Központi Bizottsága mellett működő Ifjúságkutató Központ kiadványait kell kiemelni, amelyek jó tájékozódási alapot jelentenek a témakörrel foglalkozó szakemberek számára. Az ifjúságkutatók igyekeznek bevonni^minden — a témához tartozó — elemzési területet,