Bővebb ismertető
ISTEN SZÓL AZ EMBEREKHEZ
Amióta ember él a földön, mindig hitt Istenben. Úgy érezte, neki köszönheti az életet, tőle kapta ajándékba az eget és a földet, a napfényt és a vizet, a föld termését, a fák gyümölcseit. A virágok szépsége, a növények és az állatok sokasága mind Istenről beszélt. Az ember szívében hordozta Isten törvényét. Vágyódott, hogy Istent jobban megismerje, találkozzék vele. A láthatatlan Istenhez beszélt, imádkozott, ajándékokkal kedveskedett neki. Amikor úgy érezte, hogy megbántotta, bocsánatáért könyörgött.
Sok ember sokféle módon képzelte el az Istent. Isten nem akarta, hogy az ember félreismerje öt. Kiválasztott egy népet, egy Ábrahám nevú vándor pásztor családját. Szólt az ősatyákhoz, követeket küldött népéhez, szövetséget kötött, megismertette velük a hozzá vezető utat. Sokszor nem hallgattak rá, megszegték parancsait, mégis megkönyörült rajtuk. Megígérte, hogy elküldi Fiát a földre, aki megismerteti szavával, életével az Isten nagy szeretetét, jóváteszi az emberek bűneit, minden embert Isten gyermekének tekint. Az emberek szájról szájra adták Isten üzenetét, sokszor, sokféle módon leírták, őrizték ezeket a szent könyveket. Évezredekig várták Isten ígéretének beteljesedését. Amikor elérkezett az idők teljessége, az Isten Fia megjelent közöttük. A választott nép fiaként született, élt országában. Az emberek Názáreti Jézusnak nevezték. Akik felismerték benne az Isten Fiát, követték őt, hallgattak szavára. Amikor visszatért a földről a Mennyei Atyához, tanítványai minden embernek hirdették, amit láttak és hallottak Jézustól. Jézus a gyermekek barátja, számtalan jelét adta, hogy nagyon szereti a kicsinyeket. Téged is szeret, azt akarja, hogy minél jobban megismerd és viszontszeresd