Kérdezők és kérdezettek a Bibliában [antikvár]

BEVEZETÉS Kérdések nélkül nem jöhet létre teljes értékű párbeszéd az emberek között. A Szentírás azt bizonyítja, hogy Isten nemcsak megalkotta a világot s benne az embert, hanem önmagát is megismertette az emberrel. Ezen túlmenően nemcsak kijelentette magát, hanem párbeszédre jogosította fel teremtményét, a legdrágábbat: szólt hozzá, kérdezte, és választ kért tőle, engedte magát megkérdeztetni és válaszolt kérdéseire. Istentől kegyelemben nyert eddigi huszonnyolc évi igehirdetői szolgálatom folyamán mindig mély nyomot hagytak Isten kérdései, vagy válaszai. Isten kérdései mindig üdvtörténeti jelentőségűek, épen úgy mint kijelentései, vagy parancsai. A bibliai személyek kérdései rávilágítanak Isten üdvtervéhez való viszonyukra. Megismerhetjük hitüket, gondolkodásukat, cselekvéseiket, megtorpanásaikat, hitetlenségüket, árulásaikat stb. A Bibliában fellelhető kérdések és válaszok során haladva — kevés kivétellel — mind találkozunk azokkal a személyekkél, eseményekkel, tájakkal, amelyekkel a folyamatos bibliaolvasás során. Azonban a Kijelentés folyamatosságán mégsem esik csorba. Következetesen hangsúlyozódik ki Isten hűsége, bölcsessége, dicsősége és az ember elesettsé- ge- Nem vállalkoztam arra, hogy a kérdés-felelet-igéket valamilyen szaktudomány szempontjából magyarázzam. Ehhez nincs is magasabb fokú szakavatottságom. Másodsorban azért nem, mert bibliaóráink résztvevőinek biblia-ismerete és általános műveltsége is nagyon eltérő határértékek közé sorolható. Elemi iskolát végzett személyektől nyugdíjas lelkipásztorokig, tanárokig sokféle művelt-ségű-szint képviselteti magát. Valamennyien abban egységesek, hogy Isten Igéjére vágyakozó emberek a tizenévesektől a nyolcvanévesekig egyaránt. Nem a szószék magasságából, se a templom fenséges hangulatából, hanem .a gyülekezeti termünk otthoniasságában és közvetlenségéből hangzottak el ezek a magyarázatok. S hála Istennek, hangzanak el ma is. Az olvasó azt is vegye figyelembe, hogy ezek