Bővebb ismertető
Az alábbi kötetben a közoktatás és permanens nevelés kapcsolatával foglalkozó tanulmányokat gyűjtöttünk össze a nemzetközi irodalomból, abból a célból, hogy sokoldalúan bemutassuk azt a problémakört, amely egyre inkább mint a korszerű nevelés és művelődés alapelve fogalmazódik meg.
A válogatás során legfőbb szempontunk az volt, hogy olyan tanulmányok kerüljenek a kötetbe, amelyek a témakörrel kapcsolatos valamilyen fontos oldalt pregnánsan érzékeltetnek. Ezt azért tartjuk szükségesnek hangsúlyozni, mert a tanulmányok egyébként nagyon különbözőek. Részben az önálló modellkonstrukciótól a hazai helyzetről éppen csak beszámolót nyújtó írásig a legkülönbözőbb árnyalatok megtalálhatók benne. Részben pedig - ha kis számban is -, olyan tanulmányok is bekerültek a kötetbe, amelyek mondanivalójának minden részletével nem értünk egyet. (Schwartz tanulmányában például az „elit-kialakításával kapcsolatos elgondolás" nem vág egybe a szocialista pedagógia törekvéseivel.)
A permanens nevelés és művelődés témakörében napjainkban nem könnyű tájékozódni. Ezt bonyolult társadalmi beágyazottsága éppen úgy megnehezíti, mint tudományos kidolgozottságának színvonala.
A permanens nevelés terminológia, de döntő módon annak a társadalmi kérdéscsoportnak a létrejötte is, amelynek kifejezésére valamilyen ok miatt alkalmassá vált, újkeletű jelenség, tipikusan a huszadik századra, még inkább a huszadik század közepére jellemző. Ez a tény a tudományos reflektálhatóság szempontjából önmagában sem kedvező. Emellett azonban olyan bonyolult kérdéskomplexumról van szó, amelyen belül az egyes oldalak keletkezési okaival, meghatározó tényezőivel, időrendjével és társadalmi szerepével kapcsolatban számos különbség található. Az egyes megjelenési formák elméleti előzményei éppen úgy eltérőek, mint azok a társadalmi és gyakorlati igények, amelyek kielégítésével kapcsolatban vannak.